Nőtt az ipari termelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban az ipari termelés a nyers adat szerint négy százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 6,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal nagyobb volt az előző havinál – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A legnagyobb súlyú alágakban nőtt a termelés, leginkább a villamos berendezés gyártásában, ahol 26,3 százalékos emelkedést mért a KSH. A járműgyártásban 16,6, az élelmiszeriparban 7,4 százalékkal nőtt a termelés, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 14,4 százalékkal, a gyógyszereké 4,8 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés a tavaly júliusihoz viszonyítva, így a feldolgozóipar kibocsátása 3,7 százalékkal volt nagyobb, míg az energiaipar termelése 29,1 százalékkal emelkedett.
A vegyipar termelése negyedik hónapja maradt el az egy évvel korábbitól, 15,5 százalékkal volt alacsonyabb, a kőolajfinomítás (és kokszgyártás) harmadik hónapja csökkent, 10,4 százalékkal, a gépgyártás 3,7 százalékkal esett vissza. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az ipari export négy  százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 16,1, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 14,2 százalékkal, az élelmiszerexport 13,2, a villamosberendezéseké 37,9 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal csökkent, az energiaiparé 19,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A gépi berendezések eladása 6,6 százalékkal, a villamosberendezéseké 18,9 százalékkal nőtt. A járműipar és a számítástechnikai termékek belföldi eladása egyaránt 5,6 százalékkal, az élelmiszereké 4,5 százalékkal, a gyógyszereké 6,7 százalékkal csökkent, a vegyiparé 3,6 százalékkal esett vissza.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelései  8,5 százalékkal nőttek a tavaly  júliusihoz viszonyítva. Az új belföldi rendelések 10,1 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az új exportrendelések 12,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány július végén 22,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a belföldi rendelések 8,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, az export rendelésállomány 25,0 százalékkal nőtt.

Az év első hét hónapjában az ipari termelés 4,9 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,1 százalékkal, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 8,4 százalékkal emelkedett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. december 15.

16,2 százalékkal esett vissza az építőipar

Októberben a nyers adatok szerint 16,2 százalékkal maradt el az építőipar termelése az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent.
2021. május 12.

16,2 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban

Februárhoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta.
2022. január 12.

2,1 százalékkal nőtt az ipari termelés tavaly novemberben

Tavaly novemberben – a két korábbi húzóágazat, a járműgyártás és elektronikai ipar folytatódó visszaesése ellenére – az ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva 2,1 százalékkal emelkedett – erősítette meg szerdán második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).