November elsejétől sok minden megváltozik!

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. november 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A november elsején hatályba lépő, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény több változást is eredményez majd a mindennapjainkban. Többek között hamarabb kell majd befizetnünk a sárga csekkeket, ha nem szeretnék késedelembe esni, de a nemzetközi átutalások rendje is módosul.

2009. november 1-jén lép hatályba a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény, valamint a posta- és a hitelintézeti törvény módosítása, továbbá a pénzforgalom lebonyolításáról szóló új MNB rendelet. Az új törvény az EU-irányelv felelősségre, kárviselésre, keretszerződésre, az ügyfelek tájékoztatására, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás piacán új szolgáltatókén megjelenő pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szabályait tartalmazza.

Ezek a szabályok az EGT tagállamok mindegyikére, egységesen vonatkoznak, ami azt eredményezi, hogy a nemzetközi pénzforgalom terén a jövőben nagyobb fegyelem várható. De vegyük át sorban, hogy milyen változások várhatók elsejétől, illetve azt követően.

Mik azok a pénzforgalmi intézmények?

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására jogosultak körét érintő változás, hogy elsejétől nem csak a hitelintézetek nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat hazánkban, hanem a Magyar Posta, valamint a fent említett ún. pénzforgalmi intézmények is.

Ez azt jelenti, hogy számlavezetést, számlához kapcsolódó tranzakciók – átutalás, befizetés, kifizetés (akár hitelkeret terhére is) – lebonyolítását, készpénz helyettesítő fizetési eszközök kibocsátását és elfogadását már nem csak bankok végezhetik, hanem a PSZÁF által engedélyezett pénzügyi intézmények is – mondta el sajtótájékoztató keretében Bartha Lajos, az MNB pénzforgalom- és értékpapír-elszámolási igazgatója.

Ezek az intézmények tehát sok szempontból hasonló feladatokat látnak majd el, mint a hitelintézetek, azonban betét gyűjtésére, illetve hitelezésre nem lesznek hivatottak.

Pénzügyi intézmény létrehozásához egyébként 15 millió forintos induló tőkekövetelményt szabtak, és 2011. áprilisáig kaptak haladékot azok az intézmények – többek között mobilszolgáltatók – akik már jelenleg is folytatják a fent felsorolt tevékenységek bármelyikét, hogy megfeleljenek a törvényi követelményeknek.

A mobilfizetés ugyanis készpénz kímélő fizetési formának számít, csakúgy mint a soproni kékfrankos, vagy a monoki szociális kártya is, ahhoz tehát, hogy ezek a szolgáltatások 2001. áprilisa után is működhessenek, pénzügyi intézményt kell létrehozniuk.

Mi változik a postán?

A sárga csekkes befizetést illetően jelentős változások lépnek életbe, igaz, csak fél éves haladékot követően, vagyis 2010. május elseje után. Az eddigi szabályok értelmében a készpénz-átutalási megbízások, vagyis a sárga csekkes befizetés esetén a postai befizetés időpontja minősült a fizetési kötelezettség teljesítésének. Ez azt jelentette, hogy banki átutalással szemben nem arra kellett figyelnünk, hogy mikor kapja meg a jogosult az összeget, hanem elég volt a fizetési határidő utolsó napján is bemenni a postára, és befizetni a csekket.

Ez május elsején megváltozik, és már a csekkes befizetés esetén is az számít a teljesítés napjának, amikor az összeg megérkezik a kedvezményezett számlájára. Mivel a posta a fogyasztóktól a készpénz-átutalási megbízások keretében átvett készpénzt két munkanapon belül vállalja a szolgáltatók számlavezetőinek pénzforgalmi bankszámláján jóváírni, vagyis a posta gyakorlatilag két munkanapig használhatja befizetett pénzünket, így a jövőben legkésőbb a fizetési határidő előtt két nappal be kell fizetnünk a csekket.

Ezen kívül változik a csoportos beszedési megbízás is, amiről egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk: Csekkbefizetés másképp: ha unod a sorban állást

Mi változik a nemzetközi átutalásoknál?

Korábban ha külföldi bankszámlára szerettünk volna pénzt utalni, nem lehetett tudni, hogy pontosan mikor fogja megkapni a kedvezményezett az összeget, de azt sem, hogy mennyit lát az általunk átutalt pénzből, mivel a közreműködő bankok levontak bizonyos összeget a tranzakció során.

2009. november elsejétől azonban ilyen levonásra nem kerülhet sor, helyette külön díjat számíthatnak fel a bankok, természetesen az ügyféllel történő megegyezés alapján.

A teljesítési határidők szintén változnak. Itthon, belföldi átutalások idején ugyan eddig is T+1 nap volt a szabály, az EU-ban azonban nem volt egységes szabályozás erre vonatkozóan. 2012. január elsejéig ez az EGT tagállamaiban T+3 napra változik, 2012. január elseje után azonban mindenütt a T+1 nap lesz érvényben. Mindezen szabályok csak az euró átutalásokra vonatkoznak, az EGT egyéb valutáira – például a fontra – T+4 napos teljesítési határidő vonatkozik.

Az itthoni egy napos teljesítési határidő ugyan nem változik, erről azonban tudni kell, hogy korábban csak a bank számláján történő jóváírásra volt érvényes, mostantól azonban már azt is előírják a szabályok, hogy amint a bank számlájára beérkezik a pénz, jóvá kell írni azt az ügyfél számláján, vagyis nem használhatja ingyen pénzünket a bank.

Szintén nem húzhat hasznot a bank abból, hogy a kamatozási és terhelési, vagy jóváírási értéknap között különbséget tesz. Ez a gyakorlatban korábban azt jelentette, hogy bankkártyás fizetésnél ha például szombaton fizettem, de csak kedden vonódott le az összeg a számlámról, akkor a bank a kettő között eltelt időszakra nem fizetett látra szóló kamatot. Ilyen a jövőben nem fordulhat elő.

Forrás: Pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.