Elmélet és gyakorlat: lesz-e hitelszigorítás?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. november 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönhöz jutás feltételei a jegybank elképzelései szerint a jövőben szigorodnának. Ezt a szigorítást a hitel- és lízingpiac szereplői bizonyos szintig támogatják, a részletekkel viszont nem értenek egyet. Írásunkban kifejtjük, miért.

Októberi sokk

A jegybank elképzelései szerint a devizahitelek felvétele jelentősen szigorodna, így egy átlagjövedelmű, de csak csekély önerővel rendelkező családnak legfeljebb panellakásra futná, a minimálbéres hitelezés pedig gyakorlatilag megszűnne. A bankok becslései szerint a jelenleg hitelre jogosultaknak nagyjából fele jutna csak banki jelzálogkölcsönhöz, és problémás lenne a hitelkiváltás is. A szigorítások különösen a devizahitelezést fognák vissza: ennél a hiteltípusnál a jegybank 30–65 százalékos önerőt követelne meg, ami egy 20 millió forintos lakásnál legkevesebb 6 millió forintos önrészt jelentene. A hitelösszeg nettó jövedelemhez viszonyított aránya is szigorodna: egy átlagkeresetű család forintban 7–8 milliós kölcsönhöz jutna, devizában viszont csak 4–6 millió forintnyi hitellel tudná kiegészíteni önrészét.

Részben elfogadható

A jegybank terveivel kapcsolatban Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy a bejelentés ugyan váratlanul érte a bankokat, de a szövetség ettől függetlenül arra törekszik, hogy az elképzeléseket illetően minél előbb konszenzusra jusson a jegybankkal. “”A javaslat egyes részeit elfogadhatónak tartjuk. Ezek közé tartozik például a hitel/fedezet arány ésszerű keretek közé szorítása, azzal a kitétellel, hogy a forint és az euró alapú hitelek közötti különbségtételt nem látjuk indokoltnak. Néhány év múlva ugyanis az euró feltehetően felváltja a forintot, azaz egy 20–30 éves futamidejű hitel esetében a futamidő jelentős részében már a közös európai fizetőeszközt fogjuk használni. Nem tartjuk szerencsésnek azt sem, hogy a hitelfelvételnél csak az ügyfél igazolt jövedelmére legyünk tekintettel. Ezáltal nem vesszük figyelembe azokat a lehetséges pótfedezetet, amelyek árnyalják a képet. Gondoljunk itt egy fiatal diplomás párra, akik pillanatnyilag keveset keresnek, azonban feltehetően nagyon gyorsan és jelentősen javul majd jövedelmi helyzetük. Miért korlátoznánk őket abban, hogy megfelelő méretű és minőségű lakáshoz jussanak, ha akad olyan szülő vagy nagyszülő, aki pótlólagos ingatlant ajánl fel a hitel fedezeteként?”” – érvel az elnök, aki szerint az efféle kockázatok mérlegelését a bankokra kell bízni, hiszen ott áll mögöttük a pénzügyi felügyelet, amely azonnal lecsap, ha valamelyik piaci szereplő nem jól végzi a dolgát.

Csökkentett kockázat

Dunavölgyi Mária, a Magyar Lízingszövetség alelnöke szintén úgy látja, a jegybank szándékával alapvetően nincs baj, hiszen minden finanszírozó intézet, legyen az lízingcég vagy bank, azt akarja, hogy olyan hitelezés valósuljon meg, amelynél a finanszírozók kockázatai ésszerűek, egészséges növekedést eredményeznek, és amelynél az ügyfelek sem kerülnek bajba. “”A véleménykülönbség a részletekben van. A javaslatban szereplő konkrét számokkal kapcsolatban sokféle kritika elhangzott a bankok részéről, ezért mi lízingszövetségként arra koncentráltunk, hogy a javaslat lízingspecifikus részeivel kapcsolatban tegyünk észrevételeket. A javaslat szöveges kommentárja például elismeri, hogy a lízing biztonságosabb finanszírozást jelent a hitelnél, ami annyit tesz, hogy a lízingcég számára ugyanannak az adósnak a finanszírozása ugyanolyan önerő mellett kisebb kockázatot jelent. Ez azért van így, mert a fedezetül szolgáló ingatlan a lízingcég tulajdonában marad, és csak a teljes hitelösszeg kifizetése után lesz az ügyfélé. Emiatt, ha baj van, a lízingcég mentesül a kockázattól. A két finanszírozási módszer éppen ezért akkor lenne összhangban, ha azt az ügyletet, amelyet a bankok a 30 százalékos önerővel finanszíroznak, mi 20 százalékos önrésszel finanszírozhatnánk. Ez minden olyan ügyfélnek jó, akinek alacsonyabb önereje van, de képes törleszteni. Ha ehhez a jegybank nem járul hozzá, a hitelfelvételt tervezők ezen rétege nem jut kölcsönhöz.””

Biztosra mennek

Dunavölgyi Mária arról is beszámolt lapunknak, hogy a lízingcégek ügyfelei jobban meggondolják az ingatlanvásárlást, mint azok, aki hitelt vesznek fel, hiszen aki lízingel, tudja, nem az ő nevén lesz az ingatlan. “”Emiatt nem kell attól félni, hogy ha nagyobb arányban finanszírozunk, meggondolatlan tömegek veszik igénybe a lízinget – ez eddig sem így volt, attól függetlenül, hogy nem volt központi előírás az önerőre vonatkozóan.”” A labda tehát a pénzügyminisztériumnál van. Túlszigorítani egyébként azért sem érdemes, mert a magyar ügyfeleket külföldről, magyar ügynökökön keresztül is lehet finanszírozni – azok a bankok, akik külföldi anyabankkal rendelkeznek, ezt könnyen megtehetik. Már ma is vannak olyan közvetítők, akik külföldi bankoknak dolgoznak, hiszen liberalizált piaci környezetben vagyunk, ahol nem lehet falat vonni az ország köré.

Esély a kiváltásra

A Magyar Hitelszövetség és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is véleményt formált a jegybanki javaslattal kapcsolatban: Barabás Gyula elnök szerint az elmúlt időszakban a lakosság által fölvett hitelek többsége tagadhatatlanul elősegítette az életminőség javítását, ugyanakkor a hitelek a kívánatosnál nagyobb mértékű eladósodáshoz vezettek. A hitelfelvétel szigorítása ugyanakkor szinte bebetonozza a már meglévő hiteleket, és a hitelkiváltás – mint lehetőség egy kedvezőbb hitelre – sok esetben szinte lehetetlenné válik. Emiatt a szövetség azt javasolja, hogy azokban az esetekben, amikor az ügyfél a fizetési könnyítés érdekében konstrukciót vált, a hitelintézeteknek legyen lehetőségük az egyedi kockázatkezelésre és a fedezet terhelhetőségének megállapítására. Javasolják továbbá, hogy a devizahitelek kiváltásakor az új hitel folyósítására csak a régi hitel devizanemében legyen lehetőség, hogy ezzel elkerüljék az árfolyamváltozásból adódó terheket.

Nettó helyett szabad jövedelem

Barabás Gyula szerint a jövedelmek terhelhetőségénél előtérbe kell helyezni egy meghatározott megélhetési költséget, és a törlesztőrészletek arányát a szabad jövedelmekhez kell igazítani. Ebben az esetben – lakáscélú hiteleknél – a szabad jövedelmek terhelhetőségére forinthitelek esetében 90 százalékot, míg devizahitelek esetében 70 százalékot javasolnak. A fedezetek terhelhetőségével kapcsolatban a lakáscélú hitelek esetében mint a forint, úgy a devizahitelek esetében is 10 százalékos hitel/fedezet arány emelést tartanánk célszerűnek.

Forrás: ingatlanmagazin.com


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.