Opciós jog esetén is szükség van bejegyzési engedélyre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vételi jogról szolgáló szerződésen kívül a bejegyzési engedélyre és az opció gyakorlásáról szóló igazolásra (pl. tértivevény, átvételi elismervény) együttesen van szükség ahhoz, hogy a vételi joggal élő fél tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön – mondta ki elvi éllel a Legfelsőbb Bíróság.

A Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati eljárásban megállapított tényállás szerint az opciós jog jogosultja 2008. augusztus 4. napján élt a vételi jogával, majd 2008. szeptember 8. napján kérte az illetékes földhivatalnál tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. A földhivatal elutasította a tulajdonjog bejegyzési kérelmet. A másodfokú megyei földhivatal az elsőfokú szerv elutasító határozatát helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a tulajdonjog bejegyzéséhez – csakúgy, mint korábban a vételi jog bejegyzéséhez – bejegyzési engedélyre van szükség, melyet a kérelmező nem csatolt.

Ezt követően a kérelmező pert indított a földhivatal ellen. Az elutasító határozat megváltoztatását és tulajdonjogának a bejegyzését kérte. A megyei bíróság ítéletével a támadott határozatot megváltoztatta és elrendelte a tulajdonjog bejegyzését a vételi joggal érintett ingatlanra. Indokolása szerint a vételi jog jogosultjának egyoldalú kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nem tagadható meg.

Az ítélet ellen a földhivatal nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy vételi jog bejegyzéséhez az ehhez szükséges értesítés szabályszerű kézbesítése a tulajdonos számára nem elegendő, szükséges emellett a bejegyzési engedély is.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaposnak tekintette az alábbiak szerint: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyebek mellett kimondja, hogy jogok bejegyzésének olyan okirat alapján van helye, amely tartalmazza a bejegyzést megengedő nyilatkozatot. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat ilyen bejegyzési engedélyt nem tartalmaz, a törvény lehetőséget biztosít annak külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban történő megadására. Az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási szabályai szerint vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Ez a rendelkezés nem azt jelenti azonban, hogy pusztán az igazolás az egyoldalú nyilatkozat megtételéről a bejegyzési engedély hiányában is alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére. Az alapul szolgáló szerződésen kívül a bejegyzési engedélyre és a fenti említett igazolásra együttesen van szükség ahhoz, hogy a vételi joggal élő fél tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. (BH2011. 324)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.