Orbán Viktor: a kivárás a legnagyobb veszély Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A miniszterelnök szerint a járvány félidejénél tarthatunk, amikor a gazdasági védekezés során a munkahelyekre és a beruházásokra összpontosítanak, mert a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság akkor megáll.

A jövő év felénél hamarabb nem lesz vakcina a koronavírus ellen, ezért „nekünk, magyaroknak is a következő év közepéig, júniusig, júliusig kell kibírni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szerinte az EU – így Magyarország is – eurómilliárdokat fektet az oltóanyag-kutatásokba, de egyelőre az Európai Bizottság elnöke sem tudta megmondani, mikor lesz meg a vakcina, a dolgok pedig állnak, hogy „nem lesz ez hamarabb, mint a következő év fele”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „van mögöttünk hét hónap, és van előttünk hét hónap, tehát mostantól kifelé megyünk (…), egy-két hónap, és akkor kezdhetjük vágni a centit”. A „szabadulás” május-június-július tájékán ér Magyarországra – mondta.

A járvány elleni gazdasági védekezésről azt közölte: Magyarország – a munkaalapú gazdasága miatt – a hangsúlyt a munkahelyekre és a beruházásokra helyezte, és nemcsak a vállalati, hanem a családi beruházásokra is.

A kormány felfogása szerint a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság megáll, ha a vállalkozások és a családok kivárnak a beruházásokkal, a vásárlásokkal. Ezért is adott a kabinet nagyon sok pénzt több mint 900 vállalkozásnak beruházásra, ez „300-400 milliárd forintnál több beruházást jelentett”, és megmentett 155 ezer munkahelyet – fejtette ki.

Most pedig a családi beruházások aktiválásához beindítanak egy építőipari, otthonteremtési motort, mert a legnagyobb értékű családi beruházás mindig az otthonteremtés és a lakásfelújítás – mondta Orbán Viktor.

Így az 5 százalékos lakásépítési áfa – és több más várható intézkedés, például lakásfelújítási kedvezmény – a válságkezelő logika soron következő lépése – jelezte.

Az egészségügyben tervezet bérrendezéssel kapcsolatban elmondta: először, 2018-ban az ápolók bérének rendezéséről döntöttek, utána a kórházfelújításokról, majd most az orvosbéremelésről. Az orvosi kamara javaslatát fogadták el a bérrendezésről és a hálapénz megszüntetéséről.

A részletkérdéseket – a háziorvosok helyzetét, a magánpraxis kérdését, az állami alkalmazás viszonyát, az orvosválasztás lehetőségét – az év végéig rendezik – közölte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.