Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A miniszterelnök szerint a járvány félidejénél tarthatunk, amikor a gazdasági védekezés során a munkahelyekre és a beruházásokra összpontosítanak, mert a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság akkor megáll.
A jövő év felénél hamarabb nem lesz vakcina a koronavírus ellen, ezért „nekünk, magyaroknak is a következő év közepéig, júniusig, júliusig kell kibírni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szerinte az EU – így Magyarország is – eurómilliárdokat fektet az oltóanyag-kutatásokba, de egyelőre az Európai Bizottság elnöke sem tudta megmondani, mikor lesz meg a vakcina, a dolgok pedig állnak, hogy „nem lesz ez hamarabb, mint a következő év fele”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „van mögöttünk hét hónap, és van előttünk hét hónap, tehát mostantól kifelé megyünk (…), egy-két hónap, és akkor kezdhetjük vágni a centit”. A „szabadulás” május-június-július tájékán ér Magyarországra – mondta.
A járvány elleni gazdasági védekezésről azt közölte: Magyarország – a munkaalapú gazdasága miatt – a hangsúlyt a munkahelyekre és a beruházásokra helyezte, és nemcsak a vállalati, hanem a családi beruházásokra is.
A kormány felfogása szerint a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság megáll, ha a vállalkozások és a családok kivárnak a beruházásokkal, a vásárlásokkal. Ezért is adott a kabinet nagyon sok pénzt több mint 900 vállalkozásnak beruházásra, ez „300-400 milliárd forintnál több beruházást jelentett”, és megmentett 155 ezer munkahelyet – fejtette ki.
Most pedig a családi beruházások aktiválásához beindítanak egy építőipari, otthonteremtési motort, mert a legnagyobb értékű családi beruházás mindig az otthonteremtés és a lakásfelújítás – mondta Orbán Viktor.
Így az 5 százalékos lakásépítési áfa – és több más várható intézkedés, például lakásfelújítási kedvezmény – a válságkezelő logika soron következő lépése – jelezte.
Az egészségügyben tervezet bérrendezéssel kapcsolatban elmondta: először, 2018-ban az ápolók bérének rendezéséről döntöttek, utána a kórházfelújításokról, majd most az orvosbéremelésről. Az orvosi kamara javaslatát fogadták el a bérrendezésről és a hálapénz megszüntetéséről.
A részletkérdéseket – a háziorvosok helyzetét, a magánpraxis kérdését, az állami alkalmazás viszonyát, az orvosválasztás lehetőségét – az év végéig rendezik – közölte.
(MTI)
