Óriásbank manipulálta a legfontosabb mutatót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi tranzakciók világszintű referenciájaként szolgáló londoni bankközi kamatlábat manipulálták évekig a Barclays bank munkatársai. A botrány következményei beláthatatlanok, a bank már meg is kapta minden idők legnagyobb büntetését.


Bűnügyi eljárás indulhat, parlamenti vizsgálat és belső vizsgálat már indult is a valaha volt legnagyobb brit bankbotrányban, amelynek nemzetközi következményei egyelőre kiszámíthatatlanok.

Hétfőn a várakozásoknak megfelelően lemondott a botrányban érintett legnagyobb pénzintézet, a Barclays bankcsoport elnöke, Marcus Agius, aki nemcsak erről a posztjáról, de a brit bankszövetség éléről is távozik; ez utóbbi felelős ugyanis a Libor számításáért, aminek manipulálásával vádolják a Barclays üzletkötőit. A történtek a banknál eluralkodott „elfogadhatatlan magatartási normákról tanúskodnak”, és az eset „pusztító erejű csapást mért a Barclays megítélésére” – írta lemondása indokaként Agius.

Gigabírság már van

A brit pénzügyi felügyelet és a Barclays a múlt héten bejelentette, hogy a bank 290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírságot fizet, miután a felügyelet kiderítette: a Barclays befektetési ágazatának kereskedői még a pénzügyi válság előtt manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort annak érdekében, hogy a pénzügyi világ szereplői számára úgy tűnjék, mintha a bank olcsóbban jutna pénzhez a bankközi piacon, vagyis pénzügyi helyzete szilárdabbnak látszódjék, mint amilyen valójában.

Ez minden idők legnagyobb banki pénzbüntetése, és a felügyelet azonos gyanúval vizsgálódik két másik brit óriásbank, a Royal Bank of Scotland és az HSBC ellen is.

Ráadásul nem hivatalos értesülések szerint a büntetésen túl számos kártérítési igény is befut a bank ellen, amelyek összértéke elérheti a 70 milliárd fontot (26 ezer milliárd forintot).

Mit is tettek?

A Libor (London interbank offered rate) a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek minden délelőtt; a mutató a globális piac legfontosabb irányadó kamatlába.

Pénzügyi szolgáltatói adatok szerint a Libor 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a világgazdaság teljes évi hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse. A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, közvetve pedig hatást gyakorolhat például a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártya-használati díjakra, vagy akár a gépjárműhitelek kamataira.

A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamata is ehhez igazodik.

Hogy csinálták?

A brit pénzügyi felügyelet (FSA) azt tárta fel, hogy 2005 és 2009 között a bank kereskedői rendszeresen elhazudták, hogy más bankok mennyiért kínálnak kölcsönöket számukra a bankközi piacon. A bankközi kamatláb kisebbítése az a látszatot keltette, hogy a Barclays hitelei kevésbé kockázatosak a valóságosnál, míg a kamatláb növelése lehetőséget ad a kereskedésből származó profit mesterséges elinflálására, eltüntetésére, félrevezetve a befektetőket és a hatóságokat.

Az FSA vizsgálata megállapította, hogy a Barclays dolgozói, időnként más bankok munkatársaival együttműködve, rendszeresen manipulálták a Libort, és annak európai megfelelőjét, az Euribort – írja a BBC.

(Forrás: BBC, MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.