Pesszimizmus a fővárosi ingatlanfronton
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Drasztikusan romlottak a kilátások a budapesti üzleti ingatlanok és irodák piacán. A lakásoknál mutatkozik némi éledezés, de a következő egy évben az eladási árak itt sem emelkednek még. Az InfoTandem heti infografikája.
Az ingatlanpiacon érdekelt fejlesztők, forgalmazók és tanácsadók, a potenciális megrendelőnek számító vállalatok, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveit, elképzeléseit és kilátásait igyekszik feltérképezni a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatása. A jövőben évente kétszer publikálandó magyarországi, illetve budapesti ingatlanpiaci index szintetizálva jeleníti meg az egyes részterületek következő 12 hónapban várható helyzetét. Megközelítésük speciális: nem egy hipotetikus egyensúlyi állapothoz, hanem az ingatlanfront hosszú távú piaci átlagához viszonyítanak. Ezt jelenleg a 2006 és 2010 közötti periódus testesíti meg, amelynek értékét 100-nak veszik. A mostani kilátásokat az mutatja, hogy az aktuális mutatók mennyivel térnek el e szinttől lefelé, illetve felfelé.
A legfrissebb, 2012 októberében készült felmérésben a Budapestre, illetve a hazai ingatlanpiac egészére vonatkozó összevont jelzőszám is csökkent – mindkettő 90-es értéket vett fel –, vagyis a megkérdezettek a konjunktúra romlására számítanak.
A fővárosi helyzetet részletesen megvizsgálva az tűnik ki, hogy a lakásokat leszámítva valamennyi részindex gyengült a fél évvel korábbi felmérés óta. A legmélyebb borúlátás az üzlethelyiségek piacát jellemzi. Olyannyira, hogy ekkora pesszimizmusra a felmérés történetében még nem akadt példa. Mindez úgy, hogy egy évvel ezelőtt kifejezetten optimista hangulat uralkodott.
Az irodafronton hatalmas kihasználatlan területek halmozódtak fel, s az ingatlanosok nem érzékelik, hogy javulna a helyzet. Így ez a részindex is hatalmasat zuhant, minden eddiginél mélyebbre jutva. A GKI elemzői az elmúlt másfél évben mért derűlátást sem látták teljesen megalapozottnak, s a mostani összeomlást is inkább egyfajta pánikreakciónak tekintik. Az ország egészét jellemző index mindenesetre jóval kevésbé csökkent.
A raktárpiaci fejlesztések lényegében már 2011-ben leálltak, s az idei esztendő sem hozott fordulatot. Itt is óriási kiadatlan területek hűtik a várakozásokat, s fogják vissza a fejlesztéseket. A bérlői aktivitás a fővárosi agglomerációban mintha éledezne, de érdemi fellendülésre egyelőre itt sincs remény, országos szinten pedig még kevésbé.
Egyedül a lakáspiacon érzékelhető minimális – a stagnáláshoz közeli – javulás, köszönhetően annak, hogy a nem zöldövezeti budai részeken, valamint az észak-pesti panellakások esetében némiképp bizakodóbbak lettek a várakozások.
A következő 12 hónapban valamennyi vizsgált szegmensben további árcsökkenés valószínű. A leginkább még az új lakásoknál maradhat meg a mai eladási árszint, a használt ingatlanok viszont még olcsóbbakká válnak. Az üzleti ingatlanok bérleti díjai 2-3 százalékkal szintén lefelé mozdulhatnak; a bérlők és bérbeadók alkujában várhatóan az előbbiek indulhatnak jobb eséllyel.
