Ragaszkodunk a bankunkhoz

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2015. január 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok csaknem háromnegyede az elmúlt évtizedben egyszer sem váltott pénzintézetet. A banki ügyfelek fele immár túlnyomórészt online módon intézi ügyeit. Az InfoTandem heti infografikája.


A pénzintézet jó hírneve és a kedvező díjszabás nyom a legtöbbet a latban, amikor bankot választunk; a megkérdezettek közel héttizede e két tényezőt jelölte meg a legfontosabb szempontként az Ipsos Zrt. felmérése során. Ehhez képest meglepő, hogy választott bankja költségeit csak az emberek fele ellenőrzi több-kevesebb rendszerességgel, háromnegyedüknek pedig eszébe sem jut, hogy összevesse azokat a versenytársak ajánlataival.

Ez utóbbi is közrejátszhat abban, hogy a magyar lakosság 90 százaléka úgy érzi, elégedett a pénzintézetével, s megbízik benne. E megnyugtató érzés pedig nyilván nem ösztönöz arra, hogy a többség érdemben megfontolja a bankváltási procedúrát – még akkor sem, ha az egyre egyszerűbbnek tűnik (tavaly például a nyilatkozóknak immár 14 százaléka vélte úgy, hogy a „költözés” akár egyetlen óra alatt lezongorázható). A végeredmény: 2014-ben a lakosság mindössze 4 százaléka választott magának új pénzintézetet, 73 százalékuk pedig már minimum egy évtizede ugyanott bankol.

Utóbbi arány alighanem tovább emelkedik majd, hiszen a 2013-as megkérdezéskor még 10 százalék tervezett egy éven belül váltást, legutóbb viszont már csak 7 százalék vélekedett így. S ez nem csak a tájékozatlanság számlájára írható, hiszen visszaszorul azok aránya is, akik nyitottnak mutatkoznak arra, hogy egy jó ajánlattal át lehessen őket csábítani: két éve még az emberek egyötöde nyilatkozta ezt, tavaly már csak a 17 százalékuk.

Kommentár a hitelintézeti törvényhez

Ez a kommentár minden olyan kérdésre választ ad, mely eddig azért vetődhetett fel, mert sem hivatalos magyarázatban, sem egyéb helyen nem volt található semmiféle iránymutatás, támpont e törvénybeli szabályokkal kapcsolatban, legalábbis nem így egy helyen és egy érthető rendszerbe foglaltan, mint ahogyan most és itt.

További információ és megrendelés >>

A banki kapcsolat tehát egyértelműen egy stabil viszonynak tekinthető, amelyből csak nagyon indokolt esetben hajlandó valaki kilépni. Olyannyira, hogy az említett évtizedes távlatot tekintve a fontos kötődések közül átlagosan e téren bizonyultunk a leginkább hűségesnek: a partnerkapcsolatához a nyilatkozóknak „csupán” a 65 százaléka, a lakásához a 61 százaléka, a munkahelyéhez pedig az 56 százaléka ragaszkodott. Háromnál többszöri bankváltásra szinte nem is akad példa, miközben például az emberek 8 százaléka legalább négyszer, 15 százaléka pedig minimum háromszor váltott állást 2004 óta.

Az online és személyes megkérdezéssel 2014 novemberében – a banki kapcsolattal és önálló jövedelemmel rendelkező felnőtt lakosságot reprezentáló 500 fős mintán, a Budapest Bank megbízásából – zajló kutatás során rákérdeztek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre is. Mint kiderült, ezt a lakosság bő háromnegyede igényelte (csak 6 százaléknyian nem hallottak róla), ugyanakkor csupán 16 százalék jelezte, hogy ennek hatására változtatott pénzhasználati és fizetési szokásain. A magyarok 37 százaléka havonta egyszer, 51 százaléka pedig kétszer vesz fel készpénzt automatából (a kiterjedt ATM-hálózat a harmadik legfontosabb szempont a bankválasztáskor). Bankkártyával 43 százalék legalább ötször fizet egy hónapban, egyötöd pedig tíznél is többször teszi ugyanezt. Az online bankolás is terjed, a megkérdezettek fele immár túlnyomórészt a neten intézi bankügyeit.


Kapcsolódó cikkek:


Tovább csökkent a magyar cégek száma tavaly
2020. január 20.

Több mint 5 százalékkal több céget alapítottak, és 3,6 százalékkal kevesebb cég szűnt meg tavaly, mint az előző évben, azonban ez sem volt elég, hogy 2019-ben megforduljon a magyar cégek számának évek óta megfigyelhető csökkenése - derül ki a Bisnode cégcsoport legfrissebb adataiból.

A cégek piaci értékét is meghatározhatja kultúrájuk
2020. január 16.

A cégek piaci értékét is meghatározhatja kultúrájuk

A befektetők és a társadalom is nagyobb nyitottságot vár el a szervezetektől – derül ki az EY több mint 1000 pénzügyi vezető körében készített globális felméréséből. A cégkultúrára vonatkozó információk a befektetői döntéseket is jelentősen befolyásolják, a vállalati jelentések azonban ritkán tartalmaznak ilyen jellegű adatokat.