Ragaszkodunk a bankunkhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok csaknem háromnegyede az elmúlt évtizedben egyszer sem váltott pénzintézetet. A banki ügyfelek fele immár túlnyomórészt online módon intézi ügyeit. Az InfoTandem heti infografikája.


A pénzintézet jó hírneve és a kedvező díjszabás nyom a legtöbbet a latban, amikor bankot választunk; a megkérdezettek közel héttizede e két tényezőt jelölte meg a legfontosabb szempontként az Ipsos Zrt. felmérése során. Ehhez képest meglepő, hogy választott bankja költségeit csak az emberek fele ellenőrzi több-kevesebb rendszerességgel, háromnegyedüknek pedig eszébe sem jut, hogy összevesse azokat a versenytársak ajánlataival.

Ez utóbbi is közrejátszhat abban, hogy a magyar lakosság 90 százaléka úgy érzi, elégedett a pénzintézetével, s megbízik benne. E megnyugtató érzés pedig nyilván nem ösztönöz arra, hogy a többség érdemben megfontolja a bankváltási procedúrát – még akkor sem, ha az egyre egyszerűbbnek tűnik (tavaly például a nyilatkozóknak immár 14 százaléka vélte úgy, hogy a „költözés” akár egyetlen óra alatt lezongorázható). A végeredmény: 2014-ben a lakosság mindössze 4 százaléka választott magának új pénzintézetet, 73 százalékuk pedig már minimum egy évtizede ugyanott bankol.

Utóbbi arány alighanem tovább emelkedik majd, hiszen a 2013-as megkérdezéskor még 10 százalék tervezett egy éven belül váltást, legutóbb viszont már csak 7 százalék vélekedett így. S ez nem csak a tájékozatlanság számlájára írható, hiszen visszaszorul azok aránya is, akik nyitottnak mutatkoznak arra, hogy egy jó ajánlattal át lehessen őket csábítani: két éve még az emberek egyötöde nyilatkozta ezt, tavaly már csak a 17 százalékuk.

Kommentár a hitelintézeti törvényhez

Ez a kommentár minden olyan kérdésre választ ad, mely eddig azért vetődhetett fel, mert sem hivatalos magyarázatban, sem egyéb helyen nem volt található semmiféle iránymutatás, támpont e törvénybeli szabályokkal kapcsolatban, legalábbis nem így egy helyen és egy érthető rendszerbe foglaltan, mint ahogyan most és itt.

További információ és megrendelés >>

A banki kapcsolat tehát egyértelműen egy stabil viszonynak tekinthető, amelyből csak nagyon indokolt esetben hajlandó valaki kilépni. Olyannyira, hogy az említett évtizedes távlatot tekintve a fontos kötődések közül átlagosan e téren bizonyultunk a leginkább hűségesnek: a partnerkapcsolatához a nyilatkozóknak „csupán” a 65 százaléka, a lakásához a 61 százaléka, a munkahelyéhez pedig az 56 százaléka ragaszkodott. Háromnál többszöri bankváltásra szinte nem is akad példa, miközben például az emberek 8 százaléka legalább négyszer, 15 százaléka pedig minimum háromszor váltott állást 2004 óta.

Az online és személyes megkérdezéssel 2014 novemberében – a banki kapcsolattal és önálló jövedelemmel rendelkező felnőtt lakosságot reprezentáló 500 fős mintán, a Budapest Bank megbízásából – zajló kutatás során rákérdeztek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre is. Mint kiderült, ezt a lakosság bő háromnegyede igényelte (csak 6 százaléknyian nem hallottak róla), ugyanakkor csupán 16 százalék jelezte, hogy ennek hatására változtatott pénzhasználati és fizetési szokásain. A magyarok 37 százaléka havonta egyszer, 51 százaléka pedig kétszer vesz fel készpénzt automatából (a kiterjedt ATM-hálózat a harmadik legfontosabb szempont a bankválasztáskor). Bankkártyával 43 százalék legalább ötször fizet egy hónapban, egyötöd pedig tíznél is többször teszi ugyanezt. Az online bankolás is terjed, a megkérdezettek fele immár túlnyomórészt a neten intézi bankügyeit.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).