Regionális szakadék a lakáspiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai lakáspiac 2012-ben sem tudott új lendületet venni, a forgalom és az átlagár egyaránt csökkent. Az InfoTandem heti infografikája azt is megmutatja, hogy a tranzakciók értékei között hatalmas eltérések mutatkoznak az ország különböző fejlettségű régiói között.


Egy eladott használt lakás tavaly átlagosan 9,7 millió forintot ért, ami félmillióval soványabb a 2011-ben jellemzőnél. A KSH legfrissebb összesítései szerint az értékesített lakások átlagára a fővárosban volt a legmagasabb, de az ott mért 13,8 millió forint is 700 ezres süllyedést takar. A budapesti négyzetméterár 245 ezer forintról 236 ezerre olvadt; az országos átlag – 5 ezer forintot csökkenve – természetesen messze ez alatt húzódik, mindössze 149 ezer forint.

A használt lakások 40 százaléka az 5–10 millió forintos sávban kelt el (ezen belül a 7–10 milliós szegmens adta az összes forgalom egynegyedét). Itt még nem is túlságosan nagy a szakadék a fejlett és az elmaradottabb régiók között, ám ha elmozdulunk valamelyik irányba, már drasztikus eltéréseket láthatunk. Így például azt, hogy míg Budapesten a lakóingatlanok alig 4 százaléka talált új gazdára 5 millió forint alatt, s arányuk Győr-Moson-Sopron megyében is csak egynyolcados volt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében majdnem az ügyletek fele tartozott ide. Sőt, ha finomabb bontást nézünk, akkor az is kiderül: az említett kelet-magyarországi térségben a lakástranzakciók egyharmadánál az eladónak kevesebb mint 3 millió forinttal kellett beérnie.

A másik oldalon is erősen széthúzott a mezőny: 20 milliónál többet Szabolcs-Szatmár-Beregben csupán a lakások 3 százalékáért adtak, míg Budapesten egyötödhöz közelített az arányuk. (Országos átlagban – a már említett derékhadon kívül – az 5 millió forint alatti ügyletek 22 százalékot, a 10–20 milliósok pedig 27 százalékot képviseltek, míg az ennél magasabb árfekvésűek aránya egytizedes volt.)

Az eladott új lakások ára ugyan csak minimálisan – 15,7 millió forintról 15,6 millióra – mérséklődött az elmúlt esztendőben, de arányuk is minimális volt a forgalmon belül. A KSH előzetes számai szerint (amelyeket a negyedik negyedév végleges adatai még módosíthatnak majd) a 2012-ben összesen eladott 73,4 ezer lakás közül mindössze 2,2 ezer (azaz szűk 3 százaléknyi) volt azonosíthatóan újépítésű. Egyébiránt az éves forgalom évről évre zsugorodik; tavaly – az eddigi számbavétel szerint – 16 százalékkal apadt a tranzakciók száma. Ehhez képest 2007-ban 191 ezer, de még az azt követő évben is 154 ezer lakóingatlan cserélt gazdát. A használt lakások tavalyi árszintje 14 százalékkal maradt el a válság kiterjedése előtti esztendőben, 2008-ban mért értéktől.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.