Romló német kilátások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentős konjunkturális lehűlést jelez Németországban az idei évre a vezető német gazdaságkutató intézeteknek a német szövetségi gazdasági minisztérium megbízásából készített közös prognózisa.

Az intézetek közös tavaszi prognózisa az idei évre 0,8 százalékos német GDP-növekedést jelez előre, lényegesen kisebbet a tavaly őszi prognózisban kilátásba helyezett 1,9 százalékos GDP-növekedésnél. A növekedési ütem azonban 2020-ra 1,8 százalékra erősödik majd.

„Végéhez ért a több éve tartó fellendülési szakasz” – foglalta össze a tanulmány megállapításait a hallei IWH gazdaságkutató intézet makrogazdasági kutatási igazgatója és helyettes elnöke Oliver Holtemöller. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az intézetek elenyészőnek tartják a recesszió bekövetkezésének kockázatát. Ezzel összhangban emelték meg 1,8 százalékra a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésüket az idei 0,8 százalékról.

Az intézetek közös előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma az ideihez képest jövőre növekszik Németországban, a munkanélküliek száma csökken, a munkanélküliségi ráta pedig az idei 4,8 százalékról 2020-ra 4,6 százalékra mérséklődik. Az infláció eközben az idei 1,5 százalékról 1,8 százalékra emelkedik.

Az idei német GDP-növekedési prognózis rontását a tavaly őszi előrejelzéshez képest a tanulmány belső, illetve világgazdasági konjunkturális kockázatok fokozódására vezeti vissza. A világgazdasági konjunkturális kilátásokat a kutatóintézetek szerint az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus, valamint a rendezetlen Brexit árnyékolja be. A németországi belső konjunkturális kockázatokat pedig a képzett szakemberek hiányában, a beszállítói láncok fennakadásaiban, valamint az autóipari ágazat specifikus nehézségeiben véli felismerni a tanulmány.

A tanulmányt a berlini DIW, a müncheni ifo Institut, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdasági kutatóintézetek szakemberei közösen készítették.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.