Rosszabb a magyar fizetési morál, mint a szlovák

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Régiónk hat országából csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb, mint a hazai.

Csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb a magyarországinál a kelet-európai régióban – derül ki az Atradius Hitelbiztosító fizetési szokásokat vizsgáló felméréséből, amelynek keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról.

A legrosszabb osztályzatot a román vállalatok fizetési szokásai kapták a külföldi üzleti partnereiktől: a megkérdezettek közel fele gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést – nem meglepő módon – Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül. A gyenge hazai teljesítmény oka az Atradius szerint a csődtörvény elégtelensége, a lassuló gazdaság és a kintlévőségi kultúra fejletlensége.

Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli: hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése, miközben a magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. E gyakorlat visszaszorításának eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére – állítja a szakember.

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva a magyar vállalatok szélesebb körben – a megkérdezettek négyötöde – használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben.

Vanek szerint a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük. Miután a magyar csődtörvény nem védi különösebben a szállítók érdekeit, maguknak kell minden lehetőséget megragadniuk – magyarázza a szakértő.

Vanek Balázs szerint ugyanakkor ez a magas mutató még nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést. A magyar cégek leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. Az előrefizetés rendszere azt jelenti, hogy a vállalatok tulajdonképpen nem hitelezik a vevőjüket, nem adnak hitelbe árut, ez viszont fékezi a kereskedelmet – tette hozzá. Vanek Balázs aláhúzta: a készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti.

A felmérés megállapította továbbá, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai ország igazítja a hitelezési határidőket az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően nagyjából azonos mértékben, 40-44 százalék közötti arányban. A magyar vállalatok csak az esetek 34 százalékában biztosítanak eltérő fizetési határidőket. Ez az eltérés Vanek szerint azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások zöme a hazai piacra koncentrál, ahol adottak a feltételek, márpedig a gazdaság dinamikus fejlődéséhez az exportáló vállalatok körének bővülése elengedhetetlen volna.

Forrás: Napi Gazdaság

---