Súlyvesztés az építőiparnál – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építőipar GDP-ben mért részaránya 1995 óta folyó áron 3,7 és 5,6 százalék között ingadozott, ám az utóbbi években egyértelműen ereszkedő trend rajzolódik ki, amit a tavalyi jó év sem tört meg. Az InfoTandem heti infografikája.


Az építőipar 2005-ben még 5,4 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez, 2013-ra azonban ez a ráta 3,4 százalékosra olvadt (egy évvel korábban még 3,7 százalékot mértek). A súlyvesztés több részterületen is megmutatkozik. A foglalkoztatásban elfoglalt részarány – bár még mindig viszonylag magasnak számít – a 2005-ös 8,1 százalékról 6,3 százalékra csúszott vissza, míg a vállalkozások számát tekintve 8,0-ról 5,7 százalékra apadt a szektor részesedése. Utóbbi két mutatónál tavaly – az előző évi súlyhoz képest – stagnálást mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal számai. A beruházásokból kihasított szelet ugyan 1,7 százalékra emelkedett a 2012-es 1,5 százalékról, ám a múlt évtized közepén jellemző 2,9 százalékos nívótól így is érdemben elmaradt.

Mindez annak ellenére igaz, hogy az építőipar termelése hosszú visszaesés után (2007-től 2012-ig mintegy 40 százalékkal zsugorodott az ágazat teljesítménye) tavaly 9,5 százalékkal növekedni tudott, elérve 1793,6 milliárd forintot. Mind az épületeken, mind az egyéb építményeken végzett munkák volumene nőtt. Ez azonban nem járt együtt az ágazati szereplők számának bővülésével. Az elmúlt év végén 93,3 ezer regisztrált szervezet volt az építőiparban – ezek kétötöde mikro- és kisvállalkozás – , ez éves szinten 2,3 százalékos visszaesést tükröz. Az ágazatban összesen 249,1 ezren dolgoztak tavaly, ebből 108,3 ezren a legalább 5 fős cégeknél találtak megélhetést (háromnegyedük fizikai munkát). Az alkalmazásban állók bruttó nominális keresete 3,4, a nettó átlagkereset 4,9 százalékkal gyarapodott. Ezzel együtt, az építőipari 177,8 ezer forintos átlagkereset 23 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, így a szektor e téren változatlanul a sereghajtók közé tartozik.

Az építőipar beruházásainak több éve tartó csökkenése tavaly megállt, 17,2 százalékos bővülést mértek; összegük 76,6 milliárd forintra rúgott. A biztató fejlemények között említhető az is, hogy a szektor 2013. végi szerződésállománya kétharmaddal magasabb volt az egy évvel korábbinál; a 878,6 milliárd forintos összeg az éves termelés felével ér fel.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)