Számos változás befolyásolja idén az ingatlanpiacot


Az ingatlanállomány állapotára hosszú távon is pozitív hatással lehetnek az idén életbe lépett változások, mint például, hogy szigorodtak az energetikai elvárások az új ingatlanok használatba vételénél és elindult az otthonfelújítási program is – közölte a Duna House hétfőn.

Az ingatlanpiacot érintő változások közül kiemelték, hogy javultak a finanszírozási lehetőségek, hiszen az év elejétől induló, megújult otthonteremtési támogatások, kamattámogatott hitelek elérhetősége növelte az ingatlanvásárlási kedvet. Ennek köszönhetően idén az év első hét hónapjában a Duna House tranzakciószám-becslése alapján 46 százalékkal több magyar ingatlan cserélt tulajdonost, mint 2023 azonos időszakában.

Szintén 2024. január 1-től lépett életbe egy újabb változás, amely szerint már csak az új tanúsítási rendszer és besorolás alapján készült energetikai tanúsítványok fogadhatók el az ingatlanok hirdetése, bérbeadása vagy eladása folyamán.

Arra is rámutattak, hogy az új energetikai besorolás szerinti minimum („A”), vagyis a csaknem nulla energiaigény követelményszintjének bevezetése több éves halogatás után, 2024. június 30-án utolérte a beruházókat, ezáltal július 1-től már csak az ilyen vagy ennél jobb energetikai besorolás alá tartozó épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt.

Közölték, hogy július elsejével elérkezett az új otthonfelújítási program várva várt elindulása is, amelynek célja az 1990. december 31-e előtt használatbavételi engedélyt szerzett családi házak energiahatékonyságának növelése, elsődleges energiafelhasználásuk minimum 30 százalékos csökkentése.

Hozzátették, hogy az otthonfelújítási programban 2024. július 1. és 2025. december 31. között megpályázható támogatás és kamatmentes hitel segítségével országosan mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg, 108 milliárd forintból. Az így elvégzett korszerűsítési munkák jelentősen hozzájárulhatnak a hazai ingatlanállomány állapotának további javulásához.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta: rá is fér a korszerűsítés a lakásokra és házakra, ugyanis a Lechner Tudásközpont statisztikája szerint 2023-ban a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra szóló, kevéssel több mint 81 000 kiállított energetikai tanúsítvány 37,29 százaléka nem érte el az átlagos minősítést sem.

A legjobb besorolásokba együttesen pedig mindössze a tanúsított ingatlanok 18,66 százaléka esett. Jó hír azonban, hogy ez az arány több mint 6 százalékpontos emelkedés a 2022-es év adataihoz képest.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.