Szeretjük a készpénzt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindennapi költései során tízből csak négy magyar részesíti előnyben a bank- vagy a hitelkártyát, a többség – 57 százalék – készpénzt szeret használni a Nielsen felmérése szerint.


A cég globális felmérésében több mint 30 ezer internetet használót kérdeztek meg pénzügyi céljairól hatvan országban, 2013. augusztus 14. és szeptember 16. között.

A felmérés szerint a vizsgált harmincegy európai ország közül nyolcban a magyarokhoz képest nagyobb arányban preferálják a készpénzt a napi rutin költések során, közülük is kiemelkedik a görögök 84 és az ukránok 71 százaléka, míg a legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya.

A magyar kártyatulajdonosok 70 százaléka egy bank- vagy hitelkártyával rendelkezik, 23 százaléka kettővel, 7 százaléka pedig hárommal vagy többel, míg az európai átlag 54, 32, illetve 14 százalék. Míg Magyarországon egy birtokosra átlagosan 1,4 plasztik kártya jut, a vizsgált harmincegy európai ország átlaga 1,6. Az egy tulajdonosra jutó kártyák számát tekintve kiemelkedik Törökország (2,1 darab) és magas az arány Horvátországban, Norvégiában és Svájcban is (mindháromban 1,8 darab).

Az online fizetést a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi előtérbe, míg Európában átlagosan 6 százalék. Okostelefonját vagy tabletjét egy valódi üzletben a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz, ha a készülék biztonságosan kezeli adatait; nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy „talán”. Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)