Szlovák cégeket vonz a magyar adórendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szlovák, sőt cseh cégek települnek hazánkba az alacsony társasági adó miatt – írja a Napi Gazdaság. Hazánk további vonzereje számukra, hogy olcsó a munkaerő.


Csak 2012 első hat hónapjában 680-nal nőtt azon szlovák cégek száma, amelyek vagy áthelyezték székhelyüket Magyarországra, vagy magyar társtulajdonosra tettek szert − írta a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági napilap adatai alapján a Napi Gazdaság.

A társasági adó alacsonyabb Magyarországon, mint Szlovákiában, ráadásul északi szomszédunknál a jelenlegi 19 százalékos kulcs 2013-tól 23 százalékra emelkedik. Magyarország további előnye, hogy az osztalék után nem kell egészségügyi járulékot fizetni, míg Szlovákiában ez 10 százalék.

Döntően a kisebb szlovák cégek gondolkodnak az áttelepülésen, írja alap, amely úgy tudja, hogy már 9895 szlovák cég működik részben vagy teljes egészében Magyarországon.

Bár Magyarország nem klasszikus értelemben vett adóparadicsom, viszont a visegrádi régióban a legjobb adólehetőségeket nyújtja a kis- és középvállalkozások számára. Ezt már a cseh társaságok is észrevették, 2012 első hat hónapjában 150 cseh társaság helyezte teljes egészében székhelyét hazánkba.

Van még egy előnye az áttelepülésnek: a szlovák és főleg a cseh átlagbérek már elhúztak a magyartól, vagyis olcsóbb a munkaerő, ráadásul az euróban számoló szlovák cégek számára a gyenge forint is előnyt jelenthet.

További részleteket itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.