Tavaly még jó üzlet volt az üdülési csekk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly több mint 21 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket a kereskedelmi szálláshelyeken, ebből 14 milliárd forintot a szállodákban regisztráltak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről című kiadványából.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adataira támaszkodó elemzés szerint a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban egyaránt 28 százalékkal nőtt a beváltott csekkek értéke az előző évhez képest.

A beváltott csekkek értéke a kereskedelmi szálláshelyeken az összes árbevétel 9 százalékát adta, ezen belül a belföldi bruttó szállásdíj 40 százalékát tette ki. A szálloda típusú egységekben és az egyéb szállástípusok esetében – ilyenek egyebek mellett a turista- és ifjúsági szállók, az üdülőházak és a kempingek – a beváltott üdülési csekkek aránya a belföldi bruttó szállásdíjból 40, illetve 43 százalék volt. Az előző évhez viszonyítva a beváltott csekkek aránya az összes árbevételből 3, a belföldi szállásdíj esetében azonban már 7 százalékponttal nőtt.

A kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján tavaly nyár közepén 2010 kereskedelmi szálláshely fogadott el üdülési csekket fizetőeszközként, ez közel tizedével nagyobb szám, mint a 2007. évi.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Világgazdaság Online portálon.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.