Teljesítőképességük határára kerültek a cégek világszerte Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózás digitális átalakulása miatt egyre több feladattal szembesülnek a vállalatok, miközben rohamosan csökkennek a területre fordítható erőforrásaik – állapítja meg az EY 1013 nagyvállalat megkérdezésével készült globális adó és pénzügyi jelentése. A digitalizáció, a szabályváltozások követése és az ehhez szükséges szakemberek hiánya a teljesítőképességük határára sodorta a szervezeteket. A jelenlegi egészségügyi krízis csak tovább súlyosbítja a helyzetet, amire a kritikus feladatok kiszervezése jelentheti a megoldást.

Példátlan technológiai, törvényi és szabályozási változásokkal, illetve folyamatos munkaerő-kihívásokkal szembesülnek a társaságok világszerte. A vállalatok döntő többségének (85%) egyre komolyabb erőfeszítést jelent a digitális adóbevallásra való átállás, miközben tízből nyolc válaszadó (79%) csökkentené a pénzügyi feladatokra fordítandó költségeket.

Magyarországon is számos új, az operatív működést érintő technológiai megoldást vezettek be az elmúlt időszakban az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszertől az online számlakezelés kibővítéséig. Folyamatban van továbbá a teljes körű számlaadat-szolgáltatás rendszerének kiépítése. Az OECD ajánlás alapján készülő SAF-T (standard audit fájl) átformálhatja a NAV ellenőrzési gyakorlatát, így a tervek szerint elérhető lesz, hogy a hatóság a jelenleginél hatékonyabban és gyakrabban vizsgálja az adózókat, ezáltal segítve a jogkövetést és gazdaság fehéredését.

Az EY kutatásában megkérdezett szervezetek egyhangúan (99%) a pénzügyi terület működési modelljének átalakításával készülnek a kialakult szituáció kezelésére. A cégek háromnegyede (73%) a növekvő nyomás csökkentése érdekében a következő két évben részben kiszervezné a legfontosabb tevékenységeit.

„A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy házon belül építik ki a szükséges emberi és technológiai képességeket, vagy olyan külső partnerrel dolgoznak, amelyik rendelkezik a megfelelő kapacitásokkal és ismeretekkel” – mondta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere. „A feladat elvégzéséhez szükséges adószakértői elvárások is látványosan növekedtek. Olyan eszközöket kell alkalmazni, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a gépi tanulás vagy az adatvagyon-kezelés és -elemzés” – tette hozzá a szakértő.

A növekvő szabályozási igényekkel a cégek technológiai felkészültsége jelenleg nem képes lépést tartani. A társaságok mintegy kétharmadának (65%) nincs meg az adó- és pénzügyi terveik megvalósítását segítő, fenntartható adatkezelési- és technológiai terve. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka alkalmaz átfogóan olyan fejlett megoldásokat, mint a mesterséges intelligencia vagy az automatizáció, a vállalatok 15 százaléka pedig egyáltalán nem használja ezeket.

Ugyancsak kihívást jelent a megfelelő szakembergárda toborzása és megtartása. A válaszadók közel felének (45%) nehézséget okoz, hogy adó- és pénzügyi szakemberi számára új felelősségi köröket és előrelépési lehetőségeket biztosítson. Ezen túlmenően a kollégák 62 százaléka ideje nagy részét rutinszerű feladatokkal tölti, nem pedig a nagyobb hozzáadott értéket jelentő tevékenységekkel. A cégek többsége (83%) szerint pénzügyi részlegük digitális kompetenciái fejlesztésre szorulnak, és a következő három évben több adat-, folyamat- és technológiai ismeretre lesz szükségük.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.