Többen maradnának a “mamahotelben”, infláció alatti béremelésre számítva


Idén jelentősen nőtt azoknak a jelenleg szülőkkel élő 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik bizonytalanok abban, mikor hagyhatják el a “mamahotelt” – derül ki a K&H ifjúsági indexből. Az idei harmadik negyedévben 48 százalékuk nem tudta megtippelni az elköltözés időpontját, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi 37 százalékos arányt. A szülőknél lakó fiatalok 16 százaléka pedig nem is tervez költözéssel. Továbbá az állásban lévő fiatalok többsége pedig ugyan számít arra, hogy emelkedik a fizetése, ám az infláció mértéke alatti béremelést látják csak reálisnak.

Sokkal nagyobb arányt képviselnek a 19-29 éves korosztályban azok, akik jelenleg a szülőkkel élnek, de bizonytalanok abban, mikor fognak elköltözni – többek között ez derül ki a kutatásból.

Sokan még nem látják, mikor mennének el

A szülőkkel egy háztartásban élő fiatalok sokkal bizonytalanabbá váltak: 48 százalékuk nem tudta megmondani, hogy mikor fog elköltözni. Ez jóval magasabb az egy évvel korábbi 37 százalékos aránynál. A bizonytalanok számának emelkedése összefüggésbe hozható a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezettel, az infláció emelkedésével, a megélhetési kiadások növekedésével: sok fiatal számára ilyen környezetben biztonságosabb hátteret jelenthet a “mamahotel.” Emellett a kutatásból kiderült, hogy a szülőkkel élő fiatalok hatoda, 16 százaléka olyan jól érzi magát, hogy nem is tervez elköltözni.

Mennyivel szállnak be?

A “mamahoteles” fiatalok több mint fele, 54 százaléka beszáll a fenntartási költségekbe – egy évvel korábban ez 46 százalékukra volt igaz, míg 2020-ban csak 35 százalékuk járult hozzá a lakhatási kiadásokhoz. Akik most részt vállalnak a kiadásokban, havonta 40 ezer forintot fordítanak erre, ami megegyezik az egy évvel korábbi összeggel.

A felmérés szerint a szülőkkel élő fiatalok átlagosan 26 éves korukban költöznének el: ugyanez 2018-ban 28 év, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben pedig egyaránt 25 év volt. Akik már elköltöztek a mamahotelből, azok valójában átlagosan 20 éves korukban távoztak onnan.

Elégedetlenek az életükkel

Továbbra is többségben vannak azok a fiatalok, akik több tényezőt – például a munkát vagy a tanulást, a lakáshelyzetet, az anyagi biztonságot vagy éppen az önmegvalósítást tekintve, összességében elégedetlenek az életükkel. A 19-29 évesek körében 10-ből 6-an vélekedtek így a harmadik negyedévben. Az állásban lévő fiatalok többsége pedig ugyan számít arra, hogy emelkedik a fizetése, ám az infláció mértéke alatti béremelést látják csak reálisnak.

Háromnegyed éve viszonylag rosszkedvűnek mondhatóak a fiatalok, legalábbis a többségük elégedetlen az életével – ezen belül a munkájukat, a tanulást, az önmegvalósítást, a lakáshelyzetet, az anyagi biztonságot, a családi környezetet, a szabadidős lehetőségeket és az egészségüket is tekintve – erre jutott a K&H ifjúsági index. A harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztályban végzett felmérés szerint az ifjúsági index +10 pont volt, ami nem jelent változást az előző négy negyedévhez képest, amikor 9 és 11 pont között mozgott a mutató, ugyanakkor bőven elmarad a 2017 eleje óta mért 14 pontos átlagtól. Az élettel összességében való elégedettségi index 2012 óta nem volt ilyen alacsony, és az index mérésének megkezdése óta csak egyszer volt a mostaninál alacsonyabb értéke. Nem történt javulás a munka vagy a tanulás, az anyagi biztonság, a lakhatási kérdés, az önállóság, a családi helyzet, a szabadidő és az önmegvalósítás tekintetében sem. Az aktív, azaz dolgozók véleménye általában stagnált vagy minimális mértékben javult, míg a diákok véleménye jellemzően romlott.

Összességében a 19-29 évesek közel 60 százaléka elégedetlen volt az életével, azaz a fiatalok körében kisebbségben vannak, akik elégedettek: tízből négyükre igaz ez. A jövőt tekintve viszont többen vannak az optimisták, de a fő kérdés, hogy mennyi lesz a fizetés?

Bérszínvonal

Bár az életvitellel való elégedettségnek csak egyik pillére az anyagi biztonság, ám kétségtelenül fontos része, különösen most, hogy az infláció egyre gyorsul, szeptemberben már több mint 20 százalékos volt az éves áremelkedés. Ezért a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a dolgozó fiatalok mire számítanak a nettó fizetésüket tekintve, ami kulcsfontosságú kérdés, hiszen a várakozások szerint az idén 14,5, jövőre pedig akár 15 százalék körül is lehet az éves infláció, ez pedig visszafogja a vásárlóerőt. Ezt mutatja, hogy augusztusban a legalább 5 fős szervezeteknél dolgozó valamennyi alkalmazott reálbére az év első nyolc hónapjában több mint 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, augusztusban viszont csak 0,9 százalékkal emelkedett, ami majdnem stagnálást jelent. Az augusztusi hivatalos béradatok egyben azt jelentik, hogy az augusztusi átlagbérek lényegében annyi szolgáltatás vagy termék megvásárlására elegendőek, mint a múlt év első tíz hónapjában.

A K&H felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka számít arra, hogy az inflációt meghaladó mértékű fizetésben lesz része, a többségük, 57 százalékuk viszont az inflációtól elmaradó emeléssel számol. 21 százalékuk szerint a jövőben ugyanennyit fognak kapni a munkájukért, mint eddig, a pesszimisták aránya 4 százalékot tett ki, ők az eddiginél kisebb összegre számítanak.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2022 harmadik negyedévében +10 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vett részt, az adatfelvétel 2022. augusztus 29 – szeptember 1. között történt.

Forrás: K&H


Kapcsolódó cikkek

2023. február 2.

GVH: nincs gond az ingatlan.com hirdetésrangsoroló rendszerével

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta a vizsgálatot az ingatlan.com üzemeltetőivel szemben, mert nem bizonyosodott be a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor feltételezett jogsértés – jelentette be csütörtöki közleményében a hivatal.

2023. február 2.

Mentesülhetnek a fel nem használt földgázért fizetendő kötbér alól az önkormányzati cégek

Az önkormányzati szövetségek javaslatára a jövőben a helyhatóságok cégeinek is csak a korábban lekötött földgáz-mennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük. Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).