Többet költünk az idén a boltokban

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2019. május 31.
Címkék: , , ,
Rovat:
A magyarországi vásárlóerő érdemben nőtt, de így is alig 40 százaléka az uniós átlagnak, a hazai bolti kiskereskedelem viszont az európai tempót meghaladó mértékben bővülhet az idén is. Az InfoTandem infografikája.

Két uniós tagországban az idén öt százaléknál is gyorsabban bővül a bolti kiskereskedelmi forgalom: Romániában 7,0, Litvániában 5,9 százalékos erősödésre lehet számítani – derül ki a GfK frissen publikált Európai Kereskedelmi Tanulmányából. A másik két balti állam várhatóan szintén jócskán a 2,0 százalékos EU 27-es (az Egyesült Királyság adatai nélküli) átlag fölött teljesít majd; Lettországnál 4,9 százalékkal, Észtországnál pedig 3,9 százalékkal kalkulálnak a szakértők.

Szűkebb régiónkból Szlovákia emelkedik ki, 4,5 százalékkal; a lengyelek forgalomnövekedési kilátásai az észtekéhez hasonlóak, míg Magyarországon 3,3 százalékos erősödés valószínűsíthető. Ebben a tekintetben uniós „sereghajtóknak” Hollandia és Németország számítanak, előbbinél stagnálásnak megfelelő 0,5 százalékot, s utóbbinál is csupán 0,8 százalékot jósolnak az előrejelzések. A közösségen kívülre tekintve, egyfelől a török bolti kiskereskedelem 7,6 százalékos várható visszaesése emelendő ki, másfelől Ukrajna kimagaslóan magas, 11,1 százalékos erősödése.

A GfK számításai szerint az EU 27 országában élő polgárok átlagosan 16,9 ezer euró összegű vásárlóerővel rendelkeztek tavaly, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egy főre jutó 6654 eurós magyarországi éves vásárlóerő érdemben erősebb volt a 2017-esnél, 7 százalékkal múlta felül azt.

Az európai bolti kiskereskedelemben a rendelkezésre álló eladótér mérete nőtt ugyan, de jóval lassabban a korábbi években megszokottnál, ráadásul a bővülést ellensúlyozta a népességszám növekedése. Így az egy főre jutó eladótér 1,13 négyzetméteren stabilizálódott. Magyarországon jelenleg 1,03 négyzetméter ez a mutató, hasonlóan az elmúlt két esztendei szinthez. Az eladótér-termelékenységet tekintve viszont előre léptünk: immár a 3,0–3,5 ezer euró/négyzetméteres sávba tartozunk, együtt Szlovákiával, Észtországgal és Litvániával. (Korábban a 2,5–3,0 ezres sáv volt a miénk.) Ezzel persze még mindig az európai országok gyengébben teljesítő szegmensébe sorolódunk. Az éllovas továbbra is Luxemburg és Norvégia, 7,2 ezer, illetve 6,4 ezer euró körüli értékekkel.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.