Továbbra sincs bérmegállapodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénteken sem sikerült dűlőre jutniuk egymással a munkaadók, és munkavállalók képviselőinek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Folytatás kedden.

Bár péntek délelőtt még valószínűleg látszott, hogy megállapodás születik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérről, s az országos bérajánlásról, ám végül ez mégsem történt meg – tudta meg péntek délután az FN.hu.Az egyeztetés kedden tovább folytatódik.

A tárgyalások jelentősége
A minimálbér-megállapodás jelentősége nyilvánvaló, hiszen az kötelező érvényű. Az országos bérajánlás nem kötelező, mégis fontos, mert hivatkozási alap az egyes cégeknél lefolytatott bértárgyalásokban.

Az MNB így erről legfrissebb inflációs jelentésében: Magyarországon az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által megfogalmazott bérajánlások nem kötelező érvényűek, így nem jelentenek szigorú alkalmazkodási korlátot a
vállalatok számára; a piaci szereplők általános bérinflációval kapcsolatos várakozásainak alakításában ugyanakkor szerepet játszhatnak.

Ebben az esetben a vállalatok nem pontosan
a megállapodásnak megfelelően alakítják a béreket, hanem azt csak viszonyítási alapnak tekintik, amitől az egyén és akár a vállalat teljesítménye függvényében eltérhetnek.”

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.