Ügyvezetőt érintő jogviszonyok problematikája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági társaság tagját, ügyvezetőjét érintő jogviszonyok helyes besorolása napi szinten kérdéseket vet fel mind a vállalkozók, mind a könyvelők, adótanácsadók, bérszámfejtők részéről. Ebben a cikkben bemutatjuk a témakör fontosságát, a jogviszony-felülvizsgálat módját, továbbá, hogy az ügyvezető munkavégzése esetén mit szükséges szem előtt tartani.

Miért fontos foglalkoznunk ezzel a témával?

Amíg nem volt ennyi lehetőség, és ennyi vállalkozó a piacon, kevésbé volt rá szükség. 1989-ig a magyar jogrendszer egyik bűncselekménye volt a közveszélyes munkakerülés, a magánszféra fellendülése Magyarországon nagyjából csak 1993 óta mérhető. Az azóta eltelt években viszont gombamód szaporodnak a vállalkozások, országszerte már hozzávetőlegesen 1,8 millió vállalkozást tartanak nyilván, aminek nagyjából a harmada társas vállalkozás. Manapság már egyáltalán nem szokatlan az sem, hogy egy embernek több jogviszonya van egyidőben.

A jogviszonyok elbírálásával kapcsolatos jogszabályi környezet rendkívül összetett, száraz, több törvénykönyvet ölel fel, az oktatásban viszont nem fordítanak kellő figyelmet erre e rendkívül fontos területre. Nem tanítják a vállalkozók jogviszonyainak megfelelő elbírálását, felülvizsgálatát és az egyedi igények szerinti, jogszabálykövető optimalizálást. Pedig ahhoz, hogy egy vállalkozó mindig a megfelelő döntést hozza, továbbá szakemberként a legjobb javaslatot tegyük az ügyfelek részére, elengedhetetlen ennek a területnek is az alapos ismerete.

Mi történhet, ha nem megfelelő az ügyvezető jogviszonya?

Számtalan esetben előfordul, hogy a vállalkozás a szükségesnél jóval több adót és járulékot fizet, ugyanakkor ez sem feltétlen garantálja a helyes eljárást.

Helytelen jogviszony besorolás esetén előfordulhat az is, hogy ellenőrzés során a hatóság olyan hibát észlel az adott vállalkozásban, ami miatt visszamenőleg átminősíti az ügyvezetők meglévő jogviszonyát, és a vállalkozásnak akár milliókat kell befizetnie. Ez már önmagában nagy anyagi teher lehet a vállalkozás számára, ezen felül azonban az eltelt időszakot érintő önellenőrzésekre is gondolni kell. Ha adót, járulékot érint a módosítás, az a járulékbevallásokon túl a magánszemély adóbevallását is módosíthatja, ami plusz adminisztrációs terhet jelent.

Hogyan ellenőrizhetjük, hogy megfelelő jogviszonyba van sorolva az ügyvezető?

Meglévő gazdasági társaság esetén is javasolt időnként felülvizsgálatot végezni, amely során elsődlegesen az alábbiakat szükséges ellenőrizni.

Első lépésként a társasági szerződést/alapító okiratot célszerű átnézni. Ha szerepel benne az ügyvezető jogviszonya, az a kiindulópont, ha nem szerepel, akkor a taggyűlési/alapítói határozatot kell megvizsgálni.

Nélkülözhetetlen leellenőrizni a felülvizsgálat időszakáig, elektronikusan beküldött adatokat (pl. biztosítotti bejelentéseket, adó- és járulékbevallásokat).

Fenti információkat össze kell hasonlítani a meglévő adatokkal, illetve a nyilvántartásban szereplő jogviszonyokkal.

Ha a meglévő, nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek meg a NAV rendszerében lévő bejelentésekkel, biztosítási adatokkal, akkor az mindenképp rendezést igényel. Ha az adatok azonosak, akkor következő lépésként több szempont alapján kell eldöntenünk, hogy az adott személynek/vállalkozásnak mi az optimális.

Honnan tudjuk, hogy mi a megfelelő jogviszony az ügyvezető számára?

Ha már tisztában vagyunk a jogviszonyok helyes elbírálásának menetével, akkor következhet az egyedi elbírálás, a körülmények feltérképezését követően. Ahhoz, hogy ne csak a jogszabályoknak megfelelő, helyes jogviszonyba soroljuk az ügyvezetőt/tagot, hanem az optimálisat is tudjuk javasolni számára, szükségszerű néhány kérdés tisztázása. Például, hogy az ügyvezető tag is a társaságban, vagy nem; dolgozni is fog-e a cégben, vagy csak az ügyvezető teendőket látja el; tájékozódni kell továbbá a meglévő jogállásokról, biztosítási jogviszonyokról. A jogviszony helyes besorolását egyéb körülmény, élethelyzet is módosíthatja, melyekre érdemes tekintettel lenni. Ilyen lehet például a munkavégzés jellege és (várható) heti időtartama, illetve ha az ügyvezető, tag gyermekek utáni ellátásban részesül, vagy gyermekvállalást tervez, netán a nyugdíj fontos szempont számára.

Mire kell figyelnünk, ha az ügyvezető munkát is végez a cégben?

Fontos tudnivaló, hogy a vezető tisztségviselői feladatokra és a munkavégzésre (személyes közreműködésre) vonatkozóan mindig elkülönülten kezeljük a lehetséges jogviszonyokat. Ez nem azt jelenti, hogy a két feladat elvégzésére nem jöhet létre akár egyetlen jogviszony – bár viszonylag ritkán fordul elő –, hanem hogy először a két feladat ellátására tekintettel külön-külön kell elbírálnunk a lehetőségeket, majd a megfelelő jogviszonyt kiválasztanunk. Csak ezt követően javasolt annak a lehetőségnek a számbavétele, hogy a két feladat ellátása egyetlen jogviszony keretében is kivitelezhető-e.

Szakemberként kihez lehet fordulni, ha szeretnénk átlátni, megérteni és munkavégzésünk során is a mindennapokba építve használni a gazdasági társaság tagjának, ügyvezetőjének optimális jogviszonyba sorolását?

A jogviszonyok elbírálásával kapcsolatos jogszabályi környezet több ágazat ismereteiből tevődik össze, például társadalombiztosítási, polgárjogi, munkajogi területből, ezért a tárgykör elsajátítása végett érdemes erre a területre specializálódott szakembert felkeresni. A témával foglalkozó (napokban megjelent) könyv az alapoktól felépítve, gyakorlatias szempontból, a lehetőségekhez képest hétköznapi nyelvezettel mutatja be a helyes jogviszonyba sorolás módját, az optimalizálás menetét, és azon élethelyzetek közül néhányat, amelyek változása esetén az ügyvezető, tag jogviszonya módosítást igényelhet.

---