Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Előbb-utóbb a fogyasztók fizetik meg az energetikai különadót és a közművezeték-adót is – írja a Napi Gazdaság. Az új sarc bizonytalanságot és a beruházások elhalasztását hozza az energetikai cégeknél.
Üzleti terveket már most is gyakorlatilag lehetetlen készíteni az energetikai szektorban, a cégek a gyakori és kiszámíthatatlan módosítások miatt negyedévekre sem látnak előre, az 5-10 éves vagy még hosszabb beruházások tervezése így komoly akadályokba ütközik. A fejlesztési büdzsék visszavágása pedig akár már néhány éven belül ellátási problémákhoz is vezethet – írja hétfői számában a Napi Gazdaság az energiacégekre kivetett extraadó piaci hatásait latolgatva.
Az újabb tízmilliárdos terhelés nyomán egyre inkább virtuálissá válik a kormány által hirdetett rezsimoratórium: a pluszterhet előbb-utóbb a fogyasztók viselik – véli a cikk szerzője.
A lap emlékeztet: az eredeti elképzelések szerint jövőre megszűnt volna a Robin Hood adó, de június elején a kormány azt jelentette be, hogy az fennmarad, mértéke pedig 8-ról 11 százalékra emelkedik, ami a 19 százalékos társasági adóval együtt 30 százalékos elvonást jelentett. A mostani bejelentés szerint ez további 20 százalékponttal 50 százalékra emelkedik, igaz, a 19 és 50 százalék közötti rész felét beruházásaik függvényében leírhatják majd a cégek.
Hasonló a helyzet a közműadóval, amelyet a lap szerint az energiaszolgáltatók a szabadpiaci ügyfeleikre terhelnek (a főként lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatásban erre nincs mód a hatósági ár miatt). A szektor jövedelmi viszonyai miatt az elhalasztott beruházások, fejlesztések egy idő után nem csúsztathatók tovább, így ezek árát végül mégis a fogyasztók fizetik majd meg – írja a Napi Gazdaság.
Másik cikkében a lap a megemelt adó hatást vizsgálja a Mol-ra. Számításaik szerint az olajcég – mivel jelentős beruházási programot indít -, legfeljebb 10 milliárd forinttal fizet több adót a büdzsének jövőre, mint idén. A nagy érvágást számára nem ez, hanem az jelenti, hogy a jelek szerint a kormány bármikor készen áll egy újabb terhet nyomi a cégekre, amennyiben a költségvetés számai ezt szükségessé teszik – olvasható a Napi Gazdaságban.
