Új címkézési törvény: így maradjon szabályos a terméked!


Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) első adatszolgáltatási hullámának lezárultát követően már a következő kihívással kell szembenézniük a vállalkozásoknak: a kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszerének, röviden a DRS-nek a bevezetésével. Ennek a szabályozásnak a fő célja, hogy Magyarország rövid időn belül elérje a 90%-os visszaváltási arányt a PET-palackok esetében. A DRS-szel kapcsolatban számos kérdés merül fel, ezen a káoszon segítünk most kiigazodni.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos szemlélet és a fenntarthatóság. Ezt tükrözi az is, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is életbe lépett az új, kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszere (DRS). Az EU célkitűzése, hogy néhány éven belül az alumínium, PET és üveg termékkategóriákban a visszagyűjtés aránya 90% felett legyen, ezzel is elősegítve fenntarthatóbb jövőt.Csak Magyarországon évente több mint 3-3,5 milliárd darab italcsomagolás kerül forgalomba, melyek tömege körülbelül 160 ezer tonna. A DRS-rendszer bevezetésének előzménye a 2023. július 1-én indult EPR-rendszer volt.Ezekre a csomagolásokra vonatkozik az új szabályA DRS jogszabály minden olyan gyártót érint, aki az év során az adott tételből több mint 5000 azdarab italterméket hoz forgalomba. Ez alól kivételt képeznek a tejalapú készítmények, valamint azok a speciális formájú csomagolások, amelyek nem alkalmasak az automatával történő visszaváltásra. A rendszer elsősorban a GTIN/EAN azonosítók alapján fog működni, és kötelező a specifikus logó használata is.A cégeknek számolniuk kell a címkeváltás költségeivel, valamint a visszaváltásra kerülő termékek után fizetendő díjjal. Az új szabályozás célja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeik életciklusának végén, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést” – árulta el Pente Szilvia csomagolástervező-szakértő.Még van idő a teljes átállásraA gyártóknak 2024. június 30-ig van idejük alkalmazkodni az új rendszerhez, ezt követően, július 1-jétől csak a megfelelően jelölt termékek kerülhetnek forgalomba. Az átmeneti időszak alatt még forgalomba hozhatók az új, jelölés nélküli termékek, de ezek nem lesznek visszaválthatók.Vannak olyan termékek, amelyeknél még nem tisztázott, hogy beletartoznak-e az újracímkézendő kategóriába. Ilyenek például a többéves borok az áruházak polcain. Azok a termékek, amelyek már forgalomban vannak, kívül esnek az átcímkézési kötelezettség alól, ám visszaválthatóak sem lesznek. Erre a fogyasztóknak sem árt odafigyelniük” – mondta Barna Gergely, a Barna Design Kft ügyvezetője, terméktervező mérnök.Hogyan kell jelölni a termékeket?A nem újrahasznosítható termékek esetén új GTIN számot és vonalkódot, valamint a MOHU által meghatározott kötelező logót kell alkalmazni. Újrahasznosítható termékek esetén a meglévő GTIN szám és vonalkód maradhat, de szükséges a megfelelő ábra feltüntetése, valamint a terméket vonalkód alapján a MOHU rendszerében regisztrálni. Az új szabályozás egyelőre sok kérdőjelet hozott magával, kevesen tudják például, hogy a magyar termék védjegyes címkét, vagy egy Vegán logót a csomagolásra vonatkozóan kapják meg az adott termékek, így az újracímkézés után érdemes egyeztetni a certifikáló szervezettel, hogy újra kell-e kezdeni az igénylési procedúrát.Így kerülheted el a büntetést!Fontos, hogy a címkeváltás ne befolyásolja a termék olvashatóságát a visszaváltó automatáknál. Bármilyen változás esetén, például a vonalkód méretének, helyének vagy színének módosításakor, újra kell regisztrálni a terméket. Ha az eredeti címkét nem lehet megfelelően módosítani, akkor öntapadós címkével kell kiegészíteni, ügyelve arra, hogy teljesen lefedje a régi vonalkódot.A DRS bevezetésével várhatóan jelentősen növekedni fog a visszagyűjtött italcsomagolások mennyisége, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést. Ezen kívül a gyártókat is ösztönzi arra, hogy környezetbarátabb csomagolási megoldásokat alkalmazzanak. A rendszer bevezetése azonban komoly kihívás elé állítja a gyártókat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.