Új források a kkv-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) szerint az Új Magyarország Kockázati Tőke Program indulása kedvezően fog hatni a gazdasági növekedésre, mert újabb fejlesztési forrásokat nyit meg a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozására, ráadásul nem hitelt, hanem saját tőkét juttat.

Az Új Magyarország Kockázati Tőke Programban mintegy 35 milliárd forint európai uniós és hazai forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, amelyhez a vállalkozások kockázati tőkealap kezelő társaságokon keresztül juthatnak hozzá. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. alapkezelők kiválasztására kiírt pályázatára április 6-áig lehetett jelentkezni.

Oláh László, a HVCA elnöke háttérbeszélgetésen kifejtette: a program jelentősége abban is áll, hogy a vállalkozásoknak nem hitelt, hanem saját tőkét, részvényesi tulajdonosi forrást juttat. A magyar kisvállalkozások számottevő része még az államilag támogatott banki hitelhez sem tud hozzájutni, mert alultőkésítettségükből adódóan nincs meg a szükséges önerő. Ezen a helyzeten változtathat az európai uniós források felhasználásával induló kockázati tőkeprogram.

A mintegy 30, Magyarországon aktív befektetői csoportot, további 30 szervezetet és 10 magánszemélyt tömörítő egyesület elnöke szerint a kockázati tőke program erősíteni fogja a vállalkozások, az ország versenyképességét.

A verseny már az alapkezelők kiválasztásánál is érvényesül – jegyezte meg Oláh László, aki szerint a piac dönti el hosszú távon, hogy mi bizonyul jó befektetésnek.
A szövetség elnöke fontosnak nevezte, hogy sikeres legyen az Új Magyarország Kockázati Tőke Program, hiszen az Európai Unió Jeremie-programjában megvalósuló magyarországi projekt az elsők között indul el, és az itt szerzett tapasztalat befolyásolhatja az unió döntéshozóit a program folytatásáról.

A szakmai egyesület vezetője úgy értékelte, hogy azok az alapkezelők lesznek sikeresek a programban, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a magyar piacon, több sikeres befektetés van a hátuk mögött. A sikerhez meg kell találni azokat a hazai innovatív, fejlődésre képes kisvállalkozásokat, amelyekbe érdemes tőkét invesztálni.

A programot reálisan a befektetést követően 3-6 év múlva lehet értékelni, és ha sikeres lesz, akkor további évtizedekre jelent kockázati tőkebefektetési lehetőséget a magyar innovatív kisvállalkozások számára – mondta Oláh László.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.