Új korszak kezdődött a fogyasztóvédelemben


Május 28-tól az EU 2011/83/EU fogyasztóvédelmi irányelvével összhangban számos jogszabály módosul, amely a fogyasztói vélemények és az eladó megjelenítését, az árfeltüntetést, az akciókat, valamint a fogyasztók rejtett befolyásolását érinti. A Jogászvilág írása összefoglalja a legfontosabb változásokat.

Az Európai Parlament és Tanácsnak a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/83/EU irányelv előírásaival összhangban számos magyar jogszabály is módosul, amellyel a jogalkotó az online kereskedelemben kialakult visszaélés szerű, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni a fogyasztók jogainak védelme érdekében.

1. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban rendelet) módosításával a jogalkotó bevezeti az áru fogalmát, amelybe a rendelet alapján az ingó dolgokon és energiákon kívül a digitális tartalmakat és szolgáltatásokat is belefoglalja.

A jogalkotó ezenkívül meghatározta az online piac és a digitális szolgáltatás fogalmát is.

2. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötést megelőzően

Az eddigi tájékoztatási kötelezettséget bővíti a jogalkotó. Május 28-tól a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a

A vállalkozás 2022. május 28-tól köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, illetve amennyiben kötelező a jótállás úgy ennek meglétéről és feltételeiről;

Digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetén annak működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról és interoperabilitásáról;

A vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről, továbbá egyéb olyan online kommunikációs eszközről, ha van ilyen.

Arról is tájékoztatást kell nyújtani, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott.

Az online piacterek szabályozása

Az online piaci szolgáltatóval kötött szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell a fogyasztót:

Az Fttv. 2. § j) pontja alapján a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről.

Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztót arról, hogy akivel szerződnek az kereskedőnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződéses kötelezettségek megoszlanak-e és ha igen, akkor hogyan a piactér üzemeltetője és az áru vagy szolgáltatás értékesítője között.

Mire kell figyelni a távollévők közötti szerződéseknél?

A szerződéskötés előtt a távollévők közötti kommunikációs eszköz útján kell közölni a jogszabály által előírt tájékoztatást, valamint elérhetővé kell tenni az elállásinyilatkozat-mintát.

Mikor nem állhat el a fogyasztó?

A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási, felmondási jogát:

A szolgáltatás maradéktalan teljesítése után. Ha a fogyasztónak fizetési kötelezettsége van, akkor az elállási joga elvesztéséről előzetes tájékoztatni kell és azt bizonyíthatóan tudomásul kell vennie.

Az online formában nyújtott digitális tartalom esetén, ha a vállalkozás megkezdte a teljesítést és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a elállási, felmondási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.

Hogyan akciózzunk helyesen?

A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosításával a jogalkotó módosítja a “kihagyhatatlan” akciók szabályozását.

A GVH összefoglalója szerint a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása értelmében kötelező lesz feltüntetni a termék 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árát, új terméknél ezt 15 napos időszakban kell megtenni. Vagyis nem lehet azzal a marketing eszközzel élni, hogy az áru árát megemeli a vállalkozás, hogy aztán leakciózza, így hamisan azt a látszatot keltve, hogy a termék olcsóbb, mint volt.

Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár, de ez a szabályozás nem vonatkozik a romlandó, rövid minőségmegőrzési idejű termékekre.

A marketinget is tisztességesen kell folytatni

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításával a jogalkotó fellép a hamis vagy félrevezető felhasználói vélemények és a keresőmotorok tisztességtelen befolyásolása ellen.

A GVH összefoglalója alapján az alábbiakra érdemes figyelni, hogy elkerüljük a hatósági felelősségre vonást:

  • Tilos valótlan fogyasztói véleményt vagy ajánlást adni. A GVH külön kiemelte a lájkvásárlás, a kattintófarmok, valamint az e-hírnév ügynökségek tilalmát, illetve az álprofilok létrehozását.
  • Szintén tiltott a valós fogyasztói vélemények hamis színben való feltüntetése. Itt a GVH az ellen kíván fellépni, hogy kizárólag a pozitív véleményeket jelenítse meg a vállalkozás, illetve, hogy a negatív véleményeket elhallgassa. A GVH ajánlása szerint a kommentek moderálására szabályzatot kell közzétenni, amellyel elkerülhető, hogy a moderálás negatív vélemény elhallgatásnak minősüljön. A GVH külön kiemeli, hogy a negatív véleményt adó fogyasztókat nem lehet megkeresni és ösztönözni a véleményük megváltoztatására.
  • A vállalkozásnak biztosítania kell, hogy csak valós fogyasztók adhassanak értékelést vagy ajánlást, illetve egy hatósági eljárás során bizonyítani kell, hogy az értékelést adó fogyasztó a terméket ténylegesen használta is. Ennek következtében észszerűen elvárható mértékben lépéseket kell tenni a hamis értékelések kiszűrésére. A GVH összefoglalója IP cím ellenőrzést, automatikus algoritmusok alkalmazását ajánlja, azonban álláspontunk szerint ez adatvédelmi kockázatokat vethet fel, ugyanis a fogyasztó adatainak e célú kezelése egyértelműen a GDPR hatálya alá fog esni.
  • A GVH ajánlása szerint a vállalkozásnak meg kell találnia az egyensúlyt és biztosítania kell, hogy az általa bevezetett intézkedések ne tartsák vissza a fogyasztókat a véleményük megfogalmazásától.
  • Tilos a fogyasztók rejtett eszközökkel való befolyásolása is.

A GVH a keresési eredmények rangsorolásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a fogyasztót, ha a vállalkozás a keresési találatokban hirdetés miatt került előrébb.

Büntetik a kettős minőséget

Az EU-s és a magyar szabályozás is fel kíván lépni az ellen, hogy ugyanazon csomagolásban értékesített termékek a különböző tagállamokban különböző minőségben kerülnek forgalomba. A kettős minőség mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lesz és az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét az ITM fogja vizsgálni.

Új tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

  • A fogyasztót nem tájékoztatják a fizetett keresőoptimalizálásról;
  • automatizált eszközökkel történő rendezvényi jegyvásárlás és ezek magasabb áron történő értékesítése a fogyasztóknak;
  • a fentebb már említett valótlan fogyasztói vélemények, vagy valós vélemények hamis színben való megjelenítése
  • kettős minőség


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Jobban drágultak az albérletek vidéken, mint Budapesten

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények – olvasható a cég közleményében.

2022. június 24.

A kartellezés, a rajtaütés és a versenyjogi compliance

A versenyjogi compliance egyre ismertebb a jogászok, ügyvédek, cégvezetők körében, ennek ellenére sok vállalkozás akkor találkozik először ezzel a kifejezéssel a gyakorlatban, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már megindította versenyfelügyeleti eljárását. Különösen így van ez akkor, amikor a GVH kartellt gyanít és a vizsgálók váratlanul megjelennek a vállalkozásoknál. Ilyen nem várt esetben is érdemes együttműködni a GVH-val. Dr. Péli-Bencze Márkot, a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetőjét kérdeztük.