Új korszak kezdődött a fogyasztóvédelemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 28-tól az EU 2011/83/EU fogyasztóvédelmi irányelvével összhangban számos jogszabály módosul, amely a fogyasztói vélemények és az eladó megjelenítését, az árfeltüntetést, az akciókat, valamint a fogyasztók rejtett befolyásolását érinti. A Jogászvilág írása összefoglalja a legfontosabb változásokat.

Az Európai Parlament és Tanácsnak a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/83/EU irányelv előírásaival összhangban számos magyar jogszabály is módosul, amellyel a jogalkotó az online kereskedelemben kialakult visszaélés szerű, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni a fogyasztók jogainak védelme érdekében.

1. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban rendelet) módosításával a jogalkotó bevezeti az áru fogalmát, amelybe a rendelet alapján az ingó dolgokon és energiákon kívül a digitális tartalmakat és szolgáltatásokat is belefoglalja.

A jogalkotó ezenkívül meghatározta az online piac és a digitális szolgáltatás fogalmát is.

2. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötést megelőzően

Az eddigi tájékoztatási kötelezettséget bővíti a jogalkotó. Május 28-tól a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a

A vállalkozás 2022. május 28-tól köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, illetve amennyiben kötelező a jótállás úgy ennek meglétéről és feltételeiről;

Digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetén annak működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról és interoperabilitásáról;

A vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről, továbbá egyéb olyan online kommunikációs eszközről, ha van ilyen.

Arról is tájékoztatást kell nyújtani, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott.

Az online piacterek szabályozása

Az online piaci szolgáltatóval kötött szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell a fogyasztót:

Az Fttv. 2. § j) pontja alapján a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről.

Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztót arról, hogy akivel szerződnek az kereskedőnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződéses kötelezettségek megoszlanak-e és ha igen, akkor hogyan a piactér üzemeltetője és az áru vagy szolgáltatás értékesítője között.

Mire kell figyelni a távollévők közötti szerződéseknél?

A szerződéskötés előtt a távollévők közötti kommunikációs eszköz útján kell közölni a jogszabály által előírt tájékoztatást, valamint elérhetővé kell tenni az elállásinyilatkozat-mintát.

Mikor nem állhat el a fogyasztó?

A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási, felmondási jogát:

A szolgáltatás maradéktalan teljesítése után. Ha a fogyasztónak fizetési kötelezettsége van, akkor az elállási joga elvesztéséről előzetes tájékoztatni kell és azt bizonyíthatóan tudomásul kell vennie.

Az online formában nyújtott digitális tartalom esetén, ha a vállalkozás megkezdte a teljesítést és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a elállási, felmondási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.

Hogyan akciózzunk helyesen?

A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosításával a jogalkotó módosítja a “kihagyhatatlan” akciók szabályozását.

A GVH összefoglalója szerint a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása értelmében kötelező lesz feltüntetni a termék 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árát, új terméknél ezt 15 napos időszakban kell megtenni. Vagyis nem lehet azzal a marketing eszközzel élni, hogy az áru árát megemeli a vállalkozás, hogy aztán leakciózza, így hamisan azt a látszatot keltve, hogy a termék olcsóbb, mint volt.

Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár, de ez a szabályozás nem vonatkozik a romlandó, rövid minőségmegőrzési idejű termékekre.

A marketinget is tisztességesen kell folytatni

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításával a jogalkotó fellép a hamis vagy félrevezető felhasználói vélemények és a keresőmotorok tisztességtelen befolyásolása ellen.

A GVH összefoglalója alapján az alábbiakra érdemes figyelni, hogy elkerüljük a hatósági felelősségre vonást:

  • Tilos valótlan fogyasztói véleményt vagy ajánlást adni. A GVH külön kiemelte a lájkvásárlás, a kattintófarmok, valamint az e-hírnév ügynökségek tilalmát, illetve az álprofilok létrehozását.
  • Szintén tiltott a valós fogyasztói vélemények hamis színben való feltüntetése. Itt a GVH az ellen kíván fellépni, hogy kizárólag a pozitív véleményeket jelenítse meg a vállalkozás, illetve, hogy a negatív véleményeket elhallgassa. A GVH ajánlása szerint a kommentek moderálására szabályzatot kell közzétenni, amellyel elkerülhető, hogy a moderálás negatív vélemény elhallgatásnak minősüljön. A GVH külön kiemeli, hogy a negatív véleményt adó fogyasztókat nem lehet megkeresni és ösztönözni a véleményük megváltoztatására.
  • A vállalkozásnak biztosítania kell, hogy csak valós fogyasztók adhassanak értékelést vagy ajánlást, illetve egy hatósági eljárás során bizonyítani kell, hogy az értékelést adó fogyasztó a terméket ténylegesen használta is. Ennek következtében észszerűen elvárható mértékben lépéseket kell tenni a hamis értékelések kiszűrésére. A GVH összefoglalója IP cím ellenőrzést, automatikus algoritmusok alkalmazását ajánlja, azonban álláspontunk szerint ez adatvédelmi kockázatokat vethet fel, ugyanis a fogyasztó adatainak e célú kezelése egyértelműen a GDPR hatálya alá fog esni.
  • A GVH ajánlása szerint a vállalkozásnak meg kell találnia az egyensúlyt és biztosítania kell, hogy az általa bevezetett intézkedések ne tartsák vissza a fogyasztókat a véleményük megfogalmazásától.
  • Tilos a fogyasztók rejtett eszközökkel való befolyásolása is.

A GVH a keresési eredmények rangsorolásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a fogyasztót, ha a vállalkozás a keresési találatokban hirdetés miatt került előrébb.

Büntetik a kettős minőséget

Az EU-s és a magyar szabályozás is fel kíván lépni az ellen, hogy ugyanazon csomagolásban értékesített termékek a különböző tagállamokban különböző minőségben kerülnek forgalomba. A kettős minőség mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lesz és az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét az ITM fogja vizsgálni.

Új tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

  • A fogyasztót nem tájékoztatják a fizetett keresőoptimalizálásról;
  • automatizált eszközökkel történő rendezvényi jegyvásárlás és ezek magasabb áron történő értékesítése a fogyasztóknak;
  • a fentebb már említett valótlan fogyasztói vélemények, vagy valós vélemények hamis színben való megjelenítése
  • kettős minőség

Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).