Ritkán vásárolnak ingatlant a külföldiek
Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 28-tól az EU 2011/83/EU fogyasztóvédelmi irányelvével összhangban számos jogszabály módosul, amely a fogyasztói vélemények és az eladó megjelenítését, az árfeltüntetést, az akciókat, valamint a fogyasztók rejtett befolyásolását érinti. A Jogászvilág írása összefoglalja a legfontosabb változásokat.
Az Európai Parlament és Tanácsnak a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/83/EU irányelv előírásaival összhangban számos magyar jogszabály is módosul, amellyel a jogalkotó az online kereskedelemben kialakult visszaélés szerű, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni a fogyasztók jogainak védelme érdekében.
1. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban rendelet) módosításával a jogalkotó bevezeti az áru fogalmát, amelybe a rendelet alapján az ingó dolgokon és energiákon kívül a digitális tartalmakat és szolgáltatásokat is belefoglalja.
A jogalkotó ezenkívül meghatározta az online piac és a digitális szolgáltatás fogalmát is.
2. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötést megelőzően
Az eddigi tájékoztatási kötelezettséget bővíti a jogalkotó. Május 28-tól a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a
A vállalkozás 2022. május 28-tól köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, illetve amennyiben kötelező a jótállás úgy ennek meglétéről és feltételeiről;
Digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetén annak működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról és interoperabilitásáról;
A vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről, továbbá egyéb olyan online kommunikációs eszközről, ha van ilyen.
Arról is tájékoztatást kell nyújtani, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott.
Az online piacterek szabályozása
Az online piaci szolgáltatóval kötött szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell a fogyasztót:
Az Fttv. 2. § j) pontja alapján a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről.
Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztót arról, hogy akivel szerződnek az kereskedőnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződéses kötelezettségek megoszlanak-e és ha igen, akkor hogyan a piactér üzemeltetője és az áru vagy szolgáltatás értékesítője között.
Mire kell figyelni a távollévők közötti szerződéseknél?
A szerződéskötés előtt a távollévők közötti kommunikációs eszköz útján kell közölni a jogszabály által előírt tájékoztatást, valamint elérhetővé kell tenni az elállásinyilatkozat-mintát.
Mikor nem állhat el a fogyasztó?
A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási, felmondási jogát:
A szolgáltatás maradéktalan teljesítése után. Ha a fogyasztónak fizetési kötelezettsége van, akkor az elállási joga elvesztéséről előzetes tájékoztatni kell és azt bizonyíthatóan tudomásul kell vennie.
Az online formában nyújtott digitális tartalom esetén, ha a vállalkozás megkezdte a teljesítést és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a elállási, felmondási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.
Hogyan akciózzunk helyesen?
A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosításával a jogalkotó módosítja a “kihagyhatatlan” akciók szabályozását.
A GVH összefoglalója szerint a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása értelmében kötelező lesz feltüntetni a termék 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árát, új terméknél ezt 15 napos időszakban kell megtenni. Vagyis nem lehet azzal a marketing eszközzel élni, hogy az áru árát megemeli a vállalkozás, hogy aztán leakciózza, így hamisan azt a látszatot keltve, hogy a termék olcsóbb, mint volt.
Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár, de ez a szabályozás nem vonatkozik a romlandó, rövid minőségmegőrzési idejű termékekre.
A marketinget is tisztességesen kell folytatni
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításával a jogalkotó fellép a hamis vagy félrevezető felhasználói vélemények és a keresőmotorok tisztességtelen befolyásolása ellen.
A GVH összefoglalója alapján az alábbiakra érdemes figyelni, hogy elkerüljük a hatósági felelősségre vonást:
A GVH a keresési eredmények rangsorolásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a fogyasztót, ha a vállalkozás a keresési találatokban hirdetés miatt került előrébb.
Büntetik a kettős minőséget
Az EU-s és a magyar szabályozás is fel kíván lépni az ellen, hogy ugyanazon csomagolásban értékesített termékek a különböző tagállamokban különböző minőségben kerülnek forgalomba. A kettős minőség mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lesz és az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét az ITM fogja vizsgálni.
Új tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.
(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.
Áprilisban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!