Új Ptk.: mentenék a cégvezetőket a biztosítók

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2014. január 22.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A március 15-től hatályos új Ptk.-módosítás átrendezheti a cégbiztosítások piacát is azzal, hogy a törvény alapján kínált konstrukcióval milliós követelésektől menthetik meg a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a biztosítók. A módosítás értelmében a társasági jog átkerül a Polgári törvénykönyvbe, s ettől kezdve nincs kivétel: teljes vagyonával felel károkozásért és tartozásért minden cég vezető tisztségviselője, még az alkalmazotti viszonyban lévők is. Az élelmes biztosítók mentőcsomagot készítettek számukra.


Nincs menekvés, március 15-étől nem lesz olyan társasági forma, amellyel ki lehet majd bújni az egyetemleges felelősség alól. Erre a tavaly év elején elfogadott új Polgári törvénykönyv (Ptk.) a magyarázat, azon belül is az, hogy a gazdasági törvényt a polgáriba olvasztották a döntéshozók, s ez számos változást hoz tavasztól a kisvállalkozások működésébe is. Ezek egyike a minden vezető tisztségviselőt érintő egyetemleges felelősség.

Az új Ptk.-val változhatnak a cégbiztosítások. Márciustól könnyebben elúszhat a családi vagyon

A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy márciustól a kft-k, kkv-k ügyvezetői, tulajdonosok és akár vezető beosztású alkalmazottak is a teljes vagyonukkal felelnek majd mindenféle kárért, még az elmaradt bérek miatt is őket perelhetik a dolgozók, és helyt kell állniuk a külső és belső egyéb kártérítési igényért is.

A drasztikus változás több százezer céget érint, ezért az élelmesebb biztosítók máris nagy üzletet látnak benne – ismertette lapunkkal Németh Péter, a 25 biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Külföldön, főleg az angolszász jogrendszerben ismert gyakorlatot honosítanak meg a hazai biztosítók: az érintettek felbecsülhetetlen kockázatát felismerve többféle mentőcsomagot kidolgoztak, ezek évente akár 10 millió forinttól, egészen milliárdos nagyságrendekig nyújtanak fedezetet belső és a külső jogos kárigények kielégítésére. Annak ellenére, hogy a konstrukció rugalmasan alkalmazkodik az ügyfél igényeihez, néhány kitétel azért van, aminek meg kell felelni ahhoz, hogy az üzlet létrejöjjön a cégek és a biztosítók között.

A minimális, évente 80 ezer forintos díjért olyan cégek vezető tisztségviselői köthetnek egyetemlegességre biztosítást, amelyeknek az árbevétele kevesebb, mint egymilliárd forint egy évben, 2 éve aktívak a piacon és ez idő alatt nem volt változás a tulajdonosi összetételben. Mivel a követelések milliárdos nagyságrendűek is lehetnek, a díjak is a biztosítási értéknek megfelelően változnak. Van olyan konstrukció, amely évek múltán is fedezi az okozott kárt – és azzal kapcsolatban mindenféle költséget – még akkor is, ha a károkozó már régen más cégnél dolgozik – részletezte Németh. Károkozóként ugyanis évek múlva is felelősségre lehet vonni egy egykori vezető tisztségviselőt.

A kárigénylők köre elég széles lehet – mondta a szakértő –, hitelezők, vevők, részvénytulajdonosok, szállítók, de akár a cégen belüli alkalmazottak is perbe foghatják az ügyvezetőket, vezető beosztású alkalmazottakat. Az elmaradt bérekért, vagy elvesztett munkahelyekért is konkrét személyt perelhetnek. Tisztességtelen piaci működés indokával a versenytársak is feljelenthetik egymást, s az így megítélt kárt a „vétkes” cég akár egy alkalmazottjára is háríthatja. Az adóhatóság és a társadalombiztosítási bírságokkal szemben is hasonló lehet a gyakorlat, ezért az új biztosítási konstrukció ezekre is fedezetet nyújt, feltéve, ha az előzmény nem bűncselekmény, vagy szabálysértés. Vagyis, a korábbiakkal ellentétben, tavasztól gyakorlatilag minden vélt vagy valós károkozásáért akár egyetlen embert, egy vezető beosztásban lévő alkalmazottat is perelni lehet, s egyetlen hibásnak bizonyult döntése miatt elveszítheti a teljes vagyonát.

Ez oda is vezethet, hogy a felelős beosztású emberek a korábbinál óvatosabbak lesznek, üzletileg jónak ígérkező döntéseket sem mernek meghozni, s esetleg ezzel is kárt okoznak.

A biztosítási garancia leveheti ezt a fajta súlyos felelősséget az emberek válláról – érvel a CLB szakértője. Leszögezi azonban, hogy az új „termék” legalább olyan kockázatos a biztosítók számára, mint amilyen nagy üzletnek tűnik elsőre, mert egyelőre nem tudni, mennyien veszik igénybe ezt a pénzügyi garanciát, s elindul-e egy követelésdömping velük szemben. Az azonban biztos, hogy számos országban a nagyobb cégeknél már alapból ilyen biztosítási garanciákat adnak egy felsővezetői beosztás mellé.


Kapcsolódó cikkek:


EY: újdonság a NAV célkeresztjében
2021. február 23.

Idén is közzétette ellenőrzési tervét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyből kiderül, mely területekre fókuszál vizsgálatai során.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
2021. február 23.

Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.

Brexit: az üzleti utak is nehezebbek lettek
2021. február 22.

Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak munkát Magyarországon.