Újabb adómódosítást bukhat el a kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlanadó után a szocialista kormányzatnak egy újabb adóváltoztatása is elbukhat hamarosan az Alkotmánybíróságnál. Szakértők szerint jogbizonytalanságot okoz az a rendelkezés, amely a közteherfizetést a vállalkozói tevékenységre jellemző keresethez igazítaná.

Nagyon nehéz pontosan megállapítani, hogy a gyakorlatban mi minősül főtevékenységnek, s annak mi a piaci értéke. Ez pedig jogbizonytalansághoz vezet. Emlékezetes, az Alkotmánybíróság pont ezzel az indoklással semmisítette meg az ingatlanadót. A bizonytalanság a mostani esetben ráadásul jóval nagyobb – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő.

Hasonló problémákat jelzett az Alkotmánybíróság felé a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. A szervezet kifogásolta, hogy a törvényből nem derül ki pontosan, hogy mi alapján kellene meghatározni a járulékalapot. A VOSZ szerint a piaci díjazás megállapítása kétséges, hiszen a jövedelmek eltérnek. Nem lehet összehasonlítani egy fővárosi és egy vidéki kistelepülésen dolgozó fodrász keresetét, s nem összevethető egy néhány tagú társas vállalkozás közreműködő tulajdonos-cégvezetőjének jövedelme egy nagy árbevételű gazdasági társaság ugyanilyen státuszban lévő vezetőjének javadalmazásával.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egyébként több módszert is ajánl a tevékenységre jellemző kereset megállapításához. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáiban például meg lehet tekinteni, hogy az adott térségben mennyit keres egy munkavállaló. Vadász Iván szerint azonban ez sem mérvadó, hiszen ha valaki kevesebbet keres az átlagnál, ám mégis a statisztika szerinti összeg arányában kellene adóznia, akkor a nem létező bevételek után fizetne közterhet. Ez pedig alkotmányellenes.

A kormányzat egyébként azért javasolta ezt a módosítást, mert szerinte nem tartható az a gyakorlat, hogy a vállalkozások tömegei eltitkolják jövedelmüket, s csak a minimálbér után hajlandók közterheket fizetni. A VOSZ ezzel szemben elfogadhatatlannak tartja azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége bevételét eltitkolja, s erre hivatkozva a végrehajtó hatalom a kollektív bűnösség elvét gyakorlattá fejlesztené.

Lapunk a kérdésben megkereste az Alkotmánybíróságot, ahol Sereg András sajtófőnök elmondta, az ügyben már készül a határozattervezet, de a döntés ideje még nem ismert. Megkerestük a Pénzügyminisztériu­mot is, és megkérdeztük, hogyan érintené a büdzsé bevételi előirányzatát, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené ezt a jogszabályt. A tárcánál közölték: a módosítás bevételi hatásaival a költségvetés nem számolt, a tevékenységre jellemző kereset – mint a járulékalap meghatározásának módja – az arányosabb közteherviselést célozza.

Forrás: Magyar Hírlap Online

---