Újra jenben is adósodik a magyar állam


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz év elteltével Magyarország újra japán jenben bocsátott ki devizakötvényt, a 30 milliárd jen összegű 3 éves futamidejű kötvény kamata 0,37 százalék – közölte az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán.


Az euróra átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása – hangsúlyozták.

Japán jen kötvényt utoljára 2007-ben bocsátott ki Magyarország, ezt követően az EU-IMF hitelcsomagra szoruló ország már nem tudott a japán kötvénypiacon sem megjelenni, ezért a japán befektetők bizalmának visszaszerzését az ÁKK újabb mérföldkőnek nevezte az államadósság kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik.

A közlemény szerint miután tavaly az ország visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, megkezdődhetett újra a keleti piacépítés. A nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén döntött újabb szamuráj-kötvény kibocsátásáról, amelynek elsődleges célja a biztonság növelése, a több lábon állás, a befektetői kör szélesítése.

Az adósságkezelés sikerét mutatja, hogy 2010 óta a kamatkiadások harmadával csökkentek, amely közel 400 milliárd forint megtakarítást hozott – áll a közleményben.

[htmlbox szamvitel_konyv]

Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: 2018-ban nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám a kifutó szamuráj-kötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója akkor elmondta: a 2018-ban lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés adósságában a deviza aránya tovább csökkenhet, az év végére várhatóan 20 százalék alá, a tavaly év végi 22 százalékról.

A mostani kibocsátás mintegy 227 millió euró értékű, az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint harmada.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. július 1.

Pénzt és energiát takarítunk meg a korszerűsítéssel – indul az Otthonfelújítási program

A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

2024. július 1.

Rekordévet zárt a Ganz 2023-ban

Több mint másfélszeresére, 71,55 millió euróra nőtt a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. árbevétele 2023-ban. A 2020-ban történő reorganizációt követően a magyar nehézgépgyártó vállalat egy sor energiahatékonysági és gyártástechnológiai fejlesztést indított el, amelynek köszönhetően a társaság új fejlődési pályára állt. A vállalat nemcsak hazai terepen teljesített jól, árbevételének fele az európai piacról származott 2023-ban.