Vadonatúj cégforma lesz az egyéni cég
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a parlament elfogadja az erről szóló törvényt, januártól, új vállalkozási formaként megkezdhetik működésüket a korlátlan, vagy korlátozott felelősséggel működő, valódi cégnek tekinthető, egyszemélyes gazdasági vállalkozások.
A jelenlegi szabályok szerint az egyéni cégek – elnevezésükkel ellentétben – nem tekinthetők valódi cégeknek, önálló gazdasági formációknak, csupán a cégjegyzékbe bejegyzett egyéni vállalkozók. Az egyéni cég jelenleg tehát jogi szempontból nem különül el a vállalkozást folytató személytől, így jogokat sem szerezhet, és kötelezettségeket sem vállalhat. Éppen ezért nagyon kevés az ilyen cég, számuk még a kétezret sem éri el.
A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek az igazságügyi tárca törvényjavaslatát, amelynek célja az egyéni cég ma szinte teljes egészében hiányzó szabályainak kidolgozása. A cél, hogy az egyéni cég a jövőben önálló, a vállalkozótól elkülönülő jogalany, azaz valódi cégforma legyen. A tervezet elfogadása tehát újabb vállalkozásformát hoz létre, jelentősen változtatva a jelenlegi helyzeten.
Az egyéni cég jogi személyiség nélküli cég lesz, így a cégeket szabályozó alaptörvények – mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény – kiterjednek rá. Eltérő rendelkezés hiányában a társasági törvény szabályait ugyancsak alkalmazni kell rájuk – olvasható a javaslat szakmai indokolásában.
Cégalapítással az egyéni vállalkozás megszűnik
Az egyéni cég a jövőben tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany lesz, amely a tag tevékenységének eredményeképpen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Emiatt alapkövetelmény, hogy egyéni cég alapítása esetén az alapítót töröljék az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozás tehát megszűnik, az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy ezt követően egyszemélyes cégként működik tovább. Az egyéni cég vagyona az alapító (tag) magánvagyonából bevitt vagyonnal kezdi meg tevékenységét, adózott eredménye pedig – a társaságokhoz hasonlóan – a tagnál jelentkezik, vagyis az osztalék is az alapítót illeti meg.
Az új szabályok elfogadása esetén az egyéni vállalkozók tehát eldönthetik, hogy a továbbiakban is egyéni vállalkozók maradnak-e, vagy tényleg valódi cégként kívánják folytatni tevékenységüket. Ezzel tulajdonképpen azt is megválasztják, hogy a számviteli, a csőd- és a felszámolási, illetve a társasági törvény, valamint a társasági adózás hatálya alá sorolják-e őket.
Egyszemélyes forma
Az egyéni cég alapvetően egyszemélyes vállalkozási forma, amelynek csak igen kivételesen (az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése esetén) és korlátozott időre lehet több tagja. Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő személyek alapíthatnak. Nem lesz azonban akadálya annak, hogy a tag ügyvezetőt, cégvezetőt bízzon meg. Egy személy csak egyetlen céget alapíthat majd. A cégalapítás a gazdasági társaságokhoz hasonlóan történhet. Így például a tervezetben szereplő szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített eljárás keretében kerül majd sor a cégbejegyzésre. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy előtársaságként nem működhet egyéni cég.
A hitelezők védelme érdekében az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törléséig keletkezett tartozásokért mind a korábban egyéni vállalkozói tevékenységet végző magánszemély, mind pedig az általa alapított egyéni cég egyetemlegesen felel. Az egyéni cég gazdasági társasággá is átalakulhat majd, a visszaalakulás, azaz ismételt egyéni vállalkozóvá válás ellenben kizárt – derül ki a tervezet szakmai indokolásából.
Korlátlan, vagy korlátozott felelősség
Ugyancsak fontos és lényeges szemléletbeli változás, hogy az új előírások szerint az új gazdasági formáció korlátozott felelősségvállalás mellett is működhet. Az egyéni cég legfontosabb sajátossága az lesz, hogy tagja határozza meg a jegyzett tőke összegét, és azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e.
Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan, úgy tartozásai fedezetéül – az eddigiekkel ellentétben – elsősorban a cégvagyon szolgál, akárcsak egy bt-nél. A tag csak akkor köteles saját vagyonával, korlátozás nélkül helyt állni, ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat. Korlátozott felelősség választása esetén az alapító okiratban kell meghatározni a pótbefizetés összegét, amit akkor kell teljesíteni, ha a cégvagyon nem fedezi a tartozásokat. A pótbefizetésen felül azonban a tag a saját vagyonával már nem felel az egyéni cég tartozásaiért, a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan.
A felelősség módja a működés során is megváltoztatható. Ha azonban a korlátlan felelősségű egyéni cég korlátozott felelősségre tér át, úgy a korlátlan felelősség időszakából származó kötelezettségeiért a tag a jövőben is korlátlanul felel.
Tekintve, hogy a felelősség típusa alapvetően fontos, ennek az egyéni cég nevéből is ki kell tűnnie. Éppen emiatt a korlátlan felelősségű egyéni cég nevében az ec., míg a korlátozott felelősségű cég esetén a kfc. rövidítést kell majd használni.
Fontos szabály, hogy a már meglévő – kevesebb, mint kétezer – egyéni cégnek januártól hat hónapja lesz arra, hogy gondoskodjék az új szabályoknak megfelelő működéséről, vagy törlését kérje a cégnyilvántartásból.
Forrás: Vállalkozói negyed
