Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. március 4.
Címkék: , ,
Rovat:
A Parlament előtt található törvényjavaslatban az igazságügyminiszter a vagyonkezelés eddig a magyar meglévő fajtáit egészítené ki a vagyonkezelő alapítványok intézményével. A különböző vagyonkezelési formáknak a közös jellemvonása, hogy más személy (adott esetben az állam vagy az önkormányzatok) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.

A Parlament előtt található törvényjavaslatban az igazságügyminiszter a vagyonkezelés eddig a magyar meglévő fajtáit egészítené ki a vagyonkezelő alapítványok intézményével. A különböző vagyonkezelési formáknak a közös jellemvonása, hogy más személy (adott esetben az állam vagy az önkormányzatok) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.

A vagyonkezelés egyik meglévő formája az új Ptk. által életre hívott bizalmi vagyonkezelés jogintézménye. Ennek a jogviszonynak az alapja a vagyonkezelő érdekkövetési kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződésen alapszik, jogosultja pedig a kedvezményezett (hasonlóan egy harmadik személyek javára kötött szerződésre). A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti vagyonátruházás eredményeként a vagyonkezelő tulajdont szerez, illetőleg a bizalmi vagyonkezelés keretében ráruházott jogok és követelések jogosultjává válik, kötelezettsége a kedvezményezett és a vagyonrendelő felé irányuló kötelmi jogi kötelezettség a vagyonkezelési szerződésben meghatározott szolgáltatás és további, a szerződésben és a szabályozásban megállapított kötelezettségek teljesítésére. [lásd részletesen: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter]

Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően az alapítvány létesítését nemcsak tartós közérdekű célra engedi meg, hanem – néhány kivétellel – lényegében bármely célra létesíthető alapítvány. Adott esetben, a jogszabály által megfogalmazott szűkítésekkel és feltételekkel, alapítvány magáncélra is létesíthető, feltétel azonban ebben az esetben is, hogy a célnak tartósnak kell lennie. A Ptk. ezzel a szabályozással tette lehetővé az ún. családi alapítvány létrehozását is. Ezáltal egy szűk körben lehetővé vált, hogy az alapító és a csatlakozó, illetve ezek hozzátartozója is az alapítvány kedvezményezettje lehessen. Főszabályként azonban az alapítvány gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, valamint az alapítvány kizárólag az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az új szabályozás indokaként a jogalkotó azt az igényt jelölte meg, hogy akár természetes személyek, akár jogi személyek olyan alapítványt hozhassanak létre, amely professzionális vagyonkezelést is végezhet. A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat fő célja, hogy az alapítványt vagyonkezelő jogintézményként kínálja fel a befektetők számára. Ennek érdekében egy olyan speciális alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely főtevékenységként vagyonkezelést folytathat.

A vagyonkezelő alapítvány alapítása

A vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. Ennek az alapítványnak is kiemelkedő funkciója az, hogy az alapító okiratban megjelölt kedvezményezett, illetve kedvezményezettek számára vagyoni juttatást teljesítsen. A vagyonkezelési tevékenységet és az ennek egyik fontos részét képező befektetési tevékenységet a vagyonkezelő alapítványok a saját vagyoni portfóliójuk tekintetében végzik, más (harmadik) személyek javára befektetési szolgáltatást nem nyújtanak. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként csak a javára rendelt és az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti, gazdasági tevékenységként tehát más tevékenységet nem folytathat. Bizalmi vagyonkezelésbe csak és kizárólag olyan célból vehet vagyont, hogy ennek bizalmi vagyonkezelésével is az alapító okiratában meghatározott céljait szolgálja. A vagyonrendelő is csak ilyen feltétellel adhatja a vagyont a vagyonkezelő alapítvány javára bizalmi vagyonkezelésbe. A vagyonkezelő alapítvány által folytatott bizalmi vagyonkezelés nem tartozhat a bizalmi vagyonkezelői törvény hatálya alá. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a vagyonkezelő a szükségessé váló más gazdasági tevékenység folytatására gazdasági társaságot hozzon létre, annak pedig még kevésbé, hogy ilyenben részesedést szerezzen, ugyanakkor az ilyen alapítvány sem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem is csatlakozhat más alapítványhoz.

Lehetőség nyílik arra is, hogy a vagyonkezelő alapítványt közérdekű célra alapítsák. Közérdekű célnak minősül a nevelési- oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése. A vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha egyrészt a meghatározott közérdekű célra alapították, a kedvezményezettjeinek köre nyitott (juttatásait ne előre meghatározott zárt személyi körben nyújtsa), és közérdekűnek minősítését az alapító kérte. Az a szabály, amely szerint a kedvezményezett és közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, illetőleg az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek túlsúlyban a kuratóriumban, csak a közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetén alkalmazható.

Kötelező tőkeminimum

A vagyonkezelő alapítványoknak jellemzően igen tőkeerős intézményeknek kell lenniük, mivel e nélkül a cél szerinti tevékenységük, nehezen valósulhatna meg, ezért a Javaslat az alapítvány létesítése során 600 millió forint kötelező tőkeminimumot ír elő. A tőkeminimumot ráadásul az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztését megelőzően a létesítendő alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. Az alapító így csak a tőkeminimumot meghaladóan rendelt vagyon tekintetében vállalhatja, hogy azt egy későbbi időpontban, illetve meghatározott határidőben teljesíti a vagyonkezelő alapítvány javára. A tőkeminimumnak nem része a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon. Az előírt tőkeminimumot az alapító bármilyen olyan vagyoni hozzájárulással teljesítheti, amelyet a Ptk. a jogi személyek létesítése esetén lehetővé tesz. Így a pénz mellett az alapítványi vagyon nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) is állhat. Tekintettel arra, hogy vagyonkezelő alapítvány esetén állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező, az apport értékelése is az állandó könyvvizsgáló feladata és kötelessége. A vagyonkezelő alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként (vagyonelemenként) az azonosításukhoz szükséges részletességgel kell megjelölni.

Az alapítói jogok gyakorlása

Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Ez érintheti az alapítói jogok teljes körét, de azok egy részét is. A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el, ez kizárja, hogy vagyonkezelő alapítvány esetében ennél alacsonyabb létszámú vagy jogi személy tagot is magában foglaló kuratórium lenne létrehozható, de nem teszi lehetővé azt sem, hogy ügyvezető szervként egyetlen személy (kurátor) járjon el.

A Javaslat értelmében a vagyonkezelő alapítvány esetén kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, és a kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító erre kifejezetten feljogosította. Az alapító okirat ennek hiányában csak akkor módosítható, ha ezt az időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé tették. Ha az alapító az alapítói jogait az alapítványra ruházta, illetve azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát jelölte ki, a felügyelőbizottság mellett egy alapítványon kívüli személyt is ki kell jelölnie abból a célból, hogy az a kuratórium tevékenységét ellenőrizze. Ez a személy az alapítványi vagyonellenőr, akinek a feladata az alapítói jogok gyakorlásának és az alapítvány vagyongazdálkodásának az ellenőrzése, és mind a vagyonvesztést eredményező vagy a befektetési szabályzatot sértő gazdálkodási döntésekkel szemben, mind pedig a törvényes működés biztosítása érdekében felléphet. Az alapítványi vagyonellenőr a felügyelő bizottságot megillető jogokat is gyakorolhat, így törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet. Amennyiben az alapító a vagyonellenőr kijelölésére az alapító okiratban magát az alapítványt jogosítsa fel, a vagyonellenőr kijelöléséhez a kuratórium és a felügyelőbizottság együttes döntése szükséges, amit a nyilvántartó bíróságnak jóvá kell hagynia. Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy olyan természetes személy jelölhető ki, illetve bízható meg, aki büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

GDPR Útikalauz Adatkezelőknek

Ez a könyv az európai uniós általános adatvédelmi rendelet, azaz a GDPR hazai alkalmazásának olyan túlélőkalauza kíván lenni, amiből a legalapvetőbb gyakorlati információkat és fontos kérdésekre a válaszokat is könnyedén megtalálhatja.

Várható megjelenés 2019. márciusa.

További információ >>

Az alapító okirat

A vagyonkezelő alapítványok alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és meg kell jeleníteni benne az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit, emellett azonban készíteni kell egy befektetési szabályzatot is, amely az alapító döntésétől függően az alapító okirat részét képezheti, de mindenképpen a vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának alapjául szolgál. Ha a befektetési szabályzatot az alapító nem kívánja maga megalkotni és mellékelni az alapító okirathoz, úgy a befektetési szabályzatot a vagyonkezelő alapítványnak kell megalkotnia (kuratórium), amit az alapítványnak a nyilvántartásba vételét követő 6 hónapon belül kell elkészíteni és a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagynia. Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, és így a jóváhagyás is a kuratórium kötelezettsége lenne, a befektetési szabályzat jóváhagyásáról az alapítványi vagyonellenőr véleményének beszerzése után a kuratóriumnak és a felügyelőbizottságnak együttesen kell határoznia, szintén 6 hónapon belül.

A vagyonkezelő alapítványt vagyonmegőrzési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy ha a vagyonkezelő alapítvány vagyona az alapító okiratban meghatározott mérték (ennek hiányában a tőkeminimum) alá süllyed, úgy a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését a vagyonvesztés mértékével arányosan csökkenteni kell, vagy a kifizetést vissza kell tartani mindaddig, amíg az alapító okiratban meghatározott mértéket (ennek hiányában a tőkeminimumot) a vagyonkezelő alapítvány vagyonának értéke el nem éri.

A szabályozás mögött háttérjoganyagként természetesen megtaláljuk a Ptk. szabályait. Ezek az alapítványok is a Ptk. szerinti alapítványi szabályozás hatálya alá esnek annyiban, amennyiben a Javaslat rájuk vonatkozóan eltérő rendelkezéseket nem állapít meg.

A vagyonkezelő alapítvány megszűnése

Szemben a Ptk. szabályaival, a Javaslat nem gátolja az alapítót abban, hogy a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetését kérje a bíróságtól. Ha a nyilvántartó bíróság a kérelem alapján a vagyonkezelő alapítvány megszűnéséről határoz, ez a döntés nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált alapítványi kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő alapítvány csak ennek teljesítése, illetve a szükségessé váló végelszámolási eljárás lefolytatását követően törölhető a nyilvántartásból. Közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetén ilyen kérelem nem terjeszthető elő. Megszűnik a vagyonkezelő alapítvány abban az esetben is, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét, hiszen az ilyen helyzetbe került vagyonkezelő alapítvány a célját, illetve a kedvezményezettek juttatásban részesítését nem képes megvalósítani, mivel vagyonmegőrzési kötelezettségének nem tud eleget tenni, még ennek legalacsonyabb szintje figyelembevételével sem.


Kapcsolódó cikkek:


Olcsóbb lett a gázolaj
2019. március 20.

A Mol bruttó 3 forinttal csökkentette szerdán a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a benzin ára nem változott.

Csökken a gázolaj ára
2019. március 18.

A Mol bruttó 3 forinttal csökkenti szerdán a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a benzin ára nem változik.

KPMG: már nem vonzó az ingatlanbefektetés
2019. március 18.

A jelenlegi árazási szinteken már nem igazán vonzóak az üzleti célú ingatlanok a befektetők többsége szerint, míg az IT szektorba és az egészségügybe történő befektetések jól jövedelmezhetnek a közeljövőben - derül ki a KPMG befektetői körben végzett felméréséből.

Rekordszámban vásároltak a magyarok kártyákkal
2019. március 18.

Nőtt a magyarországi kibocsátású betéti kártyák száma, ugyanakkor csökkent a hitelkártyák száma Magyarországon tavaly a negyedik negyedévben, ugyanakkor az ügyfelek minden eddigi negyedévinél több, 209 millió belföldi vásárlást indítottak, 1547 milliárd forint értékben kártyákkal - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn a honlapján.

Követelésérvényesítés vs. GDPR
2019. március 18.

Követelésérvényesítés vs. GDPR

A GDPR hatálybalépése a követelések kezelését és érvényesítését is alapvetően változtatta meg. Érdemes odafigyelni, hogy az érintett adatait megfelelően kezeljük, ellenkező esetben nemhogy követelésünkhöz nem jutunk hozzá, hanem még sérelemdíjat vagy adatvédelmi bírságot fizethetünk.