Varga: érdemes tartalékot képezni az esetleges gazdasági lassulásra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A kormány 2019-es költségvetésében 360 milliárd forintnyi tartalék van egy esetleges gazdasági lassulásra felkészülve. A megyei jogú városoknak is azt javasoltam, hogy képezzenek tartalékot, így nehézségek esetén is meg tudják valósítani beruházásaikat – mondta Varga Mihály a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése közben tartott sajtótájékoztatón pénteken Tatabányán.

A pénzügyminiszter hozzátette, az elmúlt évek a gazdasági erősödés jegyében teltek. A fejlesztési programok indulásához biztos alapot jelentett, hogy a kormány 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatokból, ebből 400 milliárd forint volt a megyei jogú városok adósságállománya.

Varga Mihály kiemelte, hogy a nagyvárosokban a következő évek fejlesztéseit a Modern városok programja határozza meg, 250 projekt valósul meg központi támogatással, összesen 3700 milliárd forintos értékben

Célunk, hogy ezt a programot teljes körűen megvalósítsuk, mert azt gondoljuk, hogy települések saját maguk tudják a legjobban eldönteni, számukra milyen fejlesztések a leghatékonyabbak – mondta a miniszter.

Varga Mihály szintén a fejlődést szolgáló elemnek nevezte a 2016-ban elindított bérfelzárkóztatási programot, mely érinti a minimálbért és a garantált bérminimum összegét. Hozzátette: nehezen születnek meg a következő évre szóló bérmegállapodások.

A kormány törekszik, hogy az adott vitát figyelembe véve segítse a két fél megállapodását. Ha ez nem történik meg akkor az év végén a kormány meghozza azt a szükséges döntést, mely meghatározza a következő évi minimálbér összegét – jelentette ki a politikus.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)