Védjegyek és a doménnevek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrációja egymástól független eljárások, a két folyamatnak vannak azonban olyan pontjai, ahol tapasztalhatóak átfedések – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján.

A védjegyek lajstromozását az SZTNH végzi. A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést. A védjegybitorlás megvalósulhat más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a használata útján is – hívja fel a figyelmet a hivatal. Különösen akkor, ha azt az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy internetes reklámozásban használják. Fontos tudni, hogy a doménnév regisztrálása nem zárja ki a védjegybitorlást.

A doménnevek lajstromozott védjeggyel való ütközésének a doménnév regisztrációs eljárás szempontjából a rendező elveket az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) Tanácsadó Testülete által elfogadott elvi állásfoglalása állapítja meg. Az ISZT Tanácsadó Testületének állásfoglalása azonban nem jogszabály.

A védjegyoltalomból eredő jogok megsértéséhez polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezmények fűződnek. A védjegyjogosult – egyebek között – követelheti a bitorlótól a védjegybitorlás abbahagyását, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítést is. A Büntető Törvénykönyv a védjegy jogosulatlan utánzásával vagy átvételével történő vagyoni hátrány okozását.

A doménnév igénylője önkéntes alapon előzetesen is tisztázhatja, hogy az általa választott név nem ütközik-e más védjegyébe. Ennek érdekében igénybe veheti az SZTNH egyszerűsített védjegyszűrés vagy a védjegykutatás szolgáltatásait – tanácsolja a hivatal.

Elméletileg nincs akadálya annak sem, hogy a doménnevet, mint megjelölést védjegyként lajstromozzák. A bejegyzett doménnév önmagában azonban nem jelent jogalapot arra, hogy minden további feltétel nélkül védjegyjogi oltalmat is nyerhessen. Ehhez védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet kell előterjeszteni és a megjelölésnek eleget kell tennie a lajstromozási feltételeknek.

Forrás: SZTNH tájékoztatója


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.