Versenyképesség: Románia beelőzött – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország egyetlen versenyképességi dimenzióban sem előzi meg a többi Visegrádi országot, illetve Romániát. A régióban a középmezőnyhöz, az Európai Unión belül azonban továbbra is a sereghajtók közé tartozunk. Az InfoTandem heti infografikája.


A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 12 pillér alapján minősíti az országokat. Ezen belül a fundamentumok közé 4 tartozik (intézményi háttér; infrastruktúra; makroökonómiai környezet; egészségügy és alapoktatás); 6 hatékonyságnövelő tényezőt vesznek figyelembe (felsőoktatás és szakképzés; árupiaci hatékonyság; munkaerő-piaci hatékonyság; a pénz- és tőkepiacok fejlettsége; technológiai háttér; piacméret); végül az innováció és komplexitás csoportba 2 indikátort sorolnak (üzleti, gazdasági komplexitás; innováció). A 2003 óta publikált globális indexbe ezúttal 144 ország kapott helyet; a projekt hazai partnerintézete a Kopint-Tárki Zrt.

Magyarország a mezőny első felében található; a 2014-es rangsorban a 60. helyet foglalja el, ami 3 pozícióval jobb az előző esztendeinél. Annyiban azonban nem történt előrelépés, hogy ez az eredmény a 28 tagú uniós mezőnyben továbbra is csak a 24. helyre volt elég; a tagok közül csak a 8 helyet rontó szlovéneket, valamint a szlovákokat, a horvátokat és a görögöket sikerült megelőzni. A Visegrádi négyek mezőnye szétszakadni látszik; a csehek 9 helyet javítva előreugrottak a 37. pozícióra, s a lengyelek még úgy is jócskán előttünk járnak, hogy visszacsúsztak egyet, a 43. helyre.

A térségből Románia versenyképessége drámai mértékben javul: keleti szomszédunk a 2013-ashoz képest 17 helyet javított (ez globálisan is a második legnagyobb ugrás), s ezzel közvetlenül előttünk landolt a toplistán. Ez– a nagy piacméret mellett – főként az információs és kommunikációs technológiák ottani fejlettségének köszönhető, amiben hazánk lemaradni látszik az uniós versenytársak között. Európai viszonylatban szintén gyenge nálunk az intézményi háttér (a korrupció viszonylag erősen jelen van, a közpénzek elosztása nem eléggé átlátható, s túl nagyok a bürokratikus terhek). Hosszabb távon szintén nem túl biztató, hogy Magyarország versenyképességi előnyének zöme az élőmunkából fakad.

A 7 fokú skálán hazánk 4,28 pontot ért el; ezen belül a legmagasabb, 5,8-as értéket az egészségügy és alapoktatás pillérre kapta, a leggyengébb, 3,50 pontos értékelés pedig az innovációnak jutott (igaz, utóbbit tekintve még így is megelőzzük a lengyeleket, a románokat és a szlovákokat is). Figyelmeztető jel, hogy a Visegrádiakkal és Romániával összevetve a 12 pillér közül hazánk egyetlen egyben sem tudott az élen végezni, ellenben 4 dimenzióban is a legrosszabbnak bizonyult (pénzpiaci és technológia fejlettség, üzleti komplexitás, illetve makroökonómiai környezet); a csehek 9 kategóriában számítanak a legjobbnak ebben a vizsgált körben.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Az Európai Unió átlagos versenyképességi pontszáma a tavalyihoz hasonló, 4,70 pont, miközben az Egyesült Államoknak minimális mértékben sikerült javítania, 5,54 pontra. Japán szintén versenyképesebb lett valamelyest, s 5,47 pontot tud felmutatni. Figyelemreméltó, hogy az ázsiai szigetország a makroökonómiai környezetet kivéve minden tekintetben megelőzi az EU-t, ahol persze az átlagérték mögött nagy a szórás, s a legtöbb tényezőben továbbra is igen nagyok a különbségek a régi és az új tagállamok között.

A globális rangsort egyébiránt változatlanul Svájc vezeti, megelőzve Szingapúrt. A bronzérmes helyre az Egyesült Államok jött fel, leszorítva onnét Finnországot. Az EU második legversenyképesebb tagállama a globális 5. Németország, de helyet követelt magának a top 10-ben Hollandia, az Egyesült Királyság és Svédország is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.