Veszélyhelyzet – a fizetési moratórium szabályai Koronavírus

A fizetési moratóriummal kapcsolatos részletszabályokat a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát. Az eredeti szerződési feltételek szerinti teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére az adós fizetési haladékot kap (fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. Az úgynevezett keretrendelet szerint ez a moratórium 2020. december 31-éig tart, de az időtartamát a Kormány meghosszabbíthatja. Átmeneti szabályként rögzítette a keretrendelet, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, illetve, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződések 2020. december 31-éig meghosszabbodnak. A bevezetett új szabályokat a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

A fizetési moratóriummal kapcsolatos részletszabályokat a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát. Az eredeti szerződési feltételek szerinti teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

A rendelet kiemeli, hogy a fizetési moratóriumra vonatkozó szabályokat a munkáltatói kölcsönre is megfelelően kell alkalmazni.

Ki minősül adósnak?

A keretrendelet szűkítően határozta meg az adós fogalmát, kihagyva belőle az az államot, az önkormányzatokat, illetve számos törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat (részletes felsorolást az alábbi cikk „Kizárás az adós fogalma alól” alcímében olvashat). Ettől eltérően a rendelet a fizetési moratórium vonatkozásában mégis adósként definiálja a hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi vállalkozásokat és a kollektív befektetési formákról szóló törvény szerinti befektetési alapokat is. Mindezeken túl a fizetési moratórium vonatkozásában a rendelet adósnak minősíti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben meghatározott eljárások alatt álló adóst, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyeket is. A fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a keretrendelet hatálybalépése után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

A fizetési moratórium részletszabályai

Azt a szabályt, hogy a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek, megfelelően alkalmazni kell a garanciaszerződésre és a garanciavállaló nyilatkozatra is.

Rögzítésre kerül, hogy a tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot pedig a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Kiemelendő még a részletszabályok közül, hogy a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a díjak vonatkozásában is.

Az e szabály szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat pedig a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

A babaváró támogatás

Elengedésre kerül a babaváró támogatásként folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díj a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt.

A THM maximum részletszabályai

A keretrendeletben rögzítésre került, hogy a 2020. március 19-én 0 órát követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató maximuma a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértéke lehet. Ezt a rendelkezést 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben e határidő nem kerül meghosszabbításra a teljes hiteldíj mutató tekintetében, ezt követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá. Rögzíti a rendelet azt is, hogy az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

A Nemzeti Eszközkezelő Program

A fizetési moratóriumot a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is megfelelően alkalmazni kell. A Nemzeti Eszközkezelő Program lényege, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó devizacsapdába került természetes személyek lakhatásának biztosítása érdekében a Magyar Állam gondoskodott a szociálisan leginkább rászorult természetes személy hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, és továbbra is biztosította a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek lakhatását a megvásárolt lakóingatlanban bérleti díj fizetése ellenében.  A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem él a felmondás jogával.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.


Kapcsolódó cikkek: