Itt a rendelet a miniszterelnök által bejelentett intézkedésekről Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott azonnali intézkedések rendeletei, a kormányfő szerdai bejelentéseinek megfelelően az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás szerdáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és a súlyos gondokkal küzdő szektorokban, így a turizmusban, a vendéglátásban, vagy a személyszállításban június 30-ig egyebek mellett a munkáltatók közteherfizetési kötelezettségét elengedik.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a rendelkezéseket a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, időtartamát a kormány meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-ig meghosszabbodik – olvasható a rendeletben.

A rendelet szerint ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

A csütörtöktől hatályos rendelet azt is tartalmazza, hogy a hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalmat a kormány rendeletben meghosszabbíthatja. A bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, akkor sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi. Ezekben az ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a  2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.

A rendelet a munka törvénykönyvét illetően is tartalmaz rendelkezéseket

A teljes rendelet elolvasható itt: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/0a45e158ca1d1b307b2057292893bc7981c3d500/megtekintes

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2020. március 18.

Csőd szélére került a magyar vendéglátóipar

A koronavírus okozta gazdasági vihar egyik első áldozata a turizmus és a vendéglátás. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások már az első hazai megbetegedés bejelentése óta a bőrükön érzik a negatív gazdasági hatásokat. A kormány jó előre jelezte, hogy valamilyen támogatásban kell részesíteni a szektort, hogy átvészelje a rá váró nehéz időszakot. A megfelelő támogatási eszközök meghatározása azonban nem is olyan egyszerű – írja közleményében a Deloitte.