Visszacsúszott a WEF rangsorában hazánk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország három helyet csúszott lefelé a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában.


A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában 3 helyet rontva Magyarország a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 24. legversenyképesebb országa Ciprus, Szlovákia, Horvátország és Görögország előtt – olvasható a Kopint-Tárki honlapján.

A Kopint-Tárki elemzésében megállapítja: Magyarország 4 éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik.

A cég értékelése szerint évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával, a Kohéziós Alapokból származó támogatások elosztásával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek. A 100%-ban hazai vállalatok aránya a nagy hozzáadott értéket előállító cégek körében csekély mértékű, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban – olvasható az elemzésben.

Az Európai Unió versenyképességéről is írnak, amely  tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően. 
 

A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, ez pedig a makrogazdasági mutatók terén látható. .A kelet-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak, mint a régi tagállamoké; a GDP arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a Balti-államoknak köszönhetően. Bár a kamatok átlagban magasabbak, több tagállam adósbesorolása jobb, mint néhány (jellemzően dél-európai) régi tagállamé, és a GDP arányos költségvetési hiányok is a legtöbb új tagállamban alacsonyabbak.

Ennek ellenére számos területen még jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén. Összehasonlítva az új tagállamokkal kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció és gyenge az érdekvédelem – áll a Kopint-Tárki ellemzésében.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Az ipari termelés és az építőipari termelés volumene is csökkent

2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers és munkanaphatástól megtisztított adat között az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2023 márciusában.

2024. május 15.

A nyolcadik legnagyobb bankká nőtte ki magát a Gránit Bank

A Gránit Bank 19 milliárd forintos adózott eredménnyel, konszolidált szinten 21,6 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet, a mérlegfőösszeg alapján pedig mára Magyarország nyolcadik legnagyobb univerzális bankjává vált – tájékoztatott a pénzintézet

2024. május 15.

A Duna House közzétette az osztalék végleges mértékét

Duna House Holding Zrt. kedden közzétette a 2023. év után fizetett osztalék végleges mértékét, amely szerint egy darab „A” sorozatú törzsrészvényre 125,21 forint bruttó osztalékot fizet az osztalékra jogosult részvényeseknek.