Vízpartok vonzásában – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarok csaknem fele az idén nem jut el nyaralni. Akik elutaznak a nyári hónapokban, javarészt belföldön maradnak, s főként a Balatont választják. Az InfoTandem infografikája.
Vízpart – leginkább ez jut eszébe a magyar embernek, ha a nyári üdülésről faggatják. A Gfk ezer főt kérdezett meg, s azt találta, hogy nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a népesség a szerint, hogy tervez-e erre a nyárra valamilyen érdemi kimozdulós kikapcsolódást, avagy sem. Mindenképpen az igenek állnak nyerésre, de az arányok még módosulhatnak attól függően, hogy a hezitáló 5 százalék végül mire jut. Első körben 41 százalék válaszolt határozott nemmel, 54 százaléknak viszont feltett szándéka, hogy elutazik valahová még szeptember előtt.
Persze, nem mindegy, hogy hová. Ha az eltökéltek csoportját tovább bontjuk, az derül ki, hogy a többségük az országhatáron belül marad: honfitársaink egyharmada itthoni üdülést tervez. Akik így számolnak, gyakorlatilag felerészben (46 százalékos arányban) a magyar tengert szemelték ki célpontnak. És ezt nem csak a nosztalgia táplálja, hiszen a 15–19 éves korosztálynál 61 százalék számol ezzel. A többgyerekes családok szintén felülreprezentáltak a Balatonra készülők között: a négy vagy több fős háztartásban élők 56 százaléka kalkulál így.
Szintén a víz a döntő szempont a külföldre – vagy oda is – eljutók (együttesen 22 százaléknyi kör) esetében, amikor helyszínt választanak. Egynegyedük a jól bevált horvát tengerpartot favorizálja, további 13 százalékuk pedig a görög partokra voksol. Az olasz strandok egytizedüket vonzzák, de hasonló arányt tud felmutatni Románia is, amely nemcsak tengerpartjával, hanem Erdély tájaival is csábít. A nagy átlagból markánsan kilógnak az Y-generáció képviselői (a húszas éveikben járók), akik Európán belül a klasszikus célpontok helyett inkább olyan „különlegesebb” helyszíneket preferálnak, mint Dánia, Írország vagy Hollandia.
Az életkor általában is meghatározó üdülésügyben: egyfelől az 50 felettieknél már többségben vannak az otthon maradók, másfelől míg a 20–29 évesek jellemzően külföldre utaznak, addig a 40–49 évesek zöme beéri Magyarországgal.
Itthoni utazásra tízből nyolcan autóval kerekednek fel; a többiek főként vonattal jutnak el a célállomásig. Utóbbi lehetőséggel a 30 évnél fiatalabbak élnek viszonylag sokan: náluk 40 százalék a vasúti jegyet váltok aránya. Külföldre tartván – nyilván főként a viszonylag közeli helyszínek esetében – szintén a személykocsi a favorit, az útra kelők bő fele pakolja a csomagtartóba a bőröndöket. Ugyanakkor a repülő sem számít ma már kuriózumnak, a határon túlra készülők 43 százaléka már ezt veszi igénybe. (Az Y-generáció e téren is élen jár, körükből az idén nyáron elutazók közel 60 százaléka bukkan fel reptereken.) Buszos utazást elsősorban a felsőfokú végzettségűek és az 50 év felettiek terveznek.
Ami a büdzsét illeti, külföldi üdülésre nagyjából dupla annyit szánunk, mint itthoni kikapcsolódásra: míg utóbbinál fejenként 80 ezer forintnyi az átlagos kiadás, addig a más országba tartók 170 ezret különítenek el erre a célra.
