Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után a nonprofit szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek.
Az önkéntesség olyan természetes társadalmi attitűd, amelynek motivációs hátterében a szolidaritás, mint alapérték figyelhető meg. Az önkéntesség története egyidős az emberiség történelmével, de szabályozásának igénye csak az elmúlt évtizedben fogalmazódott meg. Ezt felismerve Európa számos országában ma már törvény szabályozza az önkéntes tevékenységet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített, önkéntesen végzett munkaórák száma a 35 és fél milliót évente. Ez ma Magyarországon majd 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítás a nonprofit szervezeteken keresztül szerveződő önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan, amelynek értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint, így a nemzetgazdaságra gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan.
Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil tv. rendelkezéseinek viszonyát tisztázza a most részletezett jogeset, a Kúria által hozott döntés.
A civil szervezetek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt sajátos bevételekkel is rendelkeznek. A bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez.
Részletesen ismertetjük a szabályozást, és egy segítő családtag jogviszonyával kapcsolatos fontos jogesetet mutatunk be.
Ismertetjük a nyugdíjszámítás szabályait, és elmondjuk, miért fontos főállású kisadózók esetében, hogy az elévülési időn belül tisztázzák, ha ellentmondás merül fel jogviszonyukkal kapcsolatban.
Ismertetjük a szabályozást, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és bemutatunk egy tanulságos példát.
Egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendelkezései alapján telephelyet keletkezik belföldön. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan államban bír illetőséggel, mellyel Magyarország nem kötött egyezményt, úgy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 33. pont telephely fogalma a meghatározó.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt, a NAV ellenőrzési gyakorlatát,, és ismertetünk egy érdekes jogesetet.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt és a NAV ellenőrzési gyakorlatát.
