A viszonteladónak minősülő adóalany tevékenységére főszabály szerint az Áfa tv. XVI. Fejezete szerinti különös szabályozás (ún. árrésadózás) alkalmazandó, kivéve, ha az adóalany úgy dönt, hogy tevékenysége egészére nem az árrésadózást, hanem például az általános áfaszabályokat alkalmazza.
Európai kontextusban is ismertetjük, értelmezzük a könyvvizsgálatot szabályozó előírásokat és a könyvvizsgálat folyamatát.
A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.
Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető. Az illetéket tehát a megszerzett ingatlan teljes forgalmi értéke után kell megállapítani, ami az adott típusú ingatlan eladása esetében az adott környéken árként általában elérhető. Ez az összeg eltérhet a bank által meghatározott ártól és a közvetítői cég által elkért összegtől is. Az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték meghatározásáról az Itv. 69. §-a az alábbiak szerint rendelkezik. A forgalmi értéket az állami…
A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez lesz az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. E tekintetben számos kérdés felmerülhet, néhány érdekességre térünk ki cikkünkben.
Abban az esetben, ha nem szerződésszerű a teljesítés, hanem hibás teljesítésről beszélünk, akkor a kötelezett reparációra köteles. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.
Elmondható, hogy társasági adó tekintetében a NAV-ellenőrzések hagyományos vizsgálati területnek számít a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés vizsgálata, az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása. Jogesetekkel és példákkal illusztrálva ismertetjük a szabályozást.
Egyes ügyletek tényállását maga az Áfa tv. tartalmazza, de vannak olyanok is, amelyek nem az Áfa tv-ben, hanem egyéb jogszabályban – vagy adott esetben – a felek szerződésében kerülnek szabályozásra. A következőkben áttekintünk néhány olyan tényállást, amelynek teljesüléséhez szükséges tényállási elemeket maga az Áfa tv. tartalmazza.
Sorozatunk második részében a munkaviszony és az ekho közötti különbségeket részletezzük, példákkal alátámasztva.
