A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva – a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá a negyedéves növekedéshez.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kínálati oldal beszállítói hálózataiban kialakult, a jelek szerint tartós szűk keresztmetszetek miatt a korábban vártnál valószínűleg lassabban növekszik az idén a világgazdaság teljesítménye – áll a Fitch Ratings negyedéves globális előrejelzésében.
A harmadik negyedévben 6,1 százalékkal nőtt a GDP az előző évhez képest, alulmúlva az 7,1 százalékos konszenzusos elemzői várakozást.
Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez – olvasható az Intrum és a GKI kutatásában.
A vártnál kedvezőbb második negyedéves GDP-adat miatt a Takarékbank a korábbi 7,7 százalékról 8,0 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.
A kínálati oldalon kialakult szűk keresztmetszetek miatt a korábban vártnál valószínűleg lassabban növekszik az idén a világgazdaság teljesítménye – derül ki a Fitch Ratings globális előrejelzéséből.
A bruttó hazai termék (GDP) 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, amelyhez az ipari termelés 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá.
A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
Az ipari termelés 22 százalékos növekedése érdemben hozzájárul a bruttó hazai termék, a GDP második negyedévi növekedéséhez – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank szakértője szerint az ellátási láncok akadozása gondot jelent. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látta a harmadik hullám már nem okozott bizonytalanságot.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.
Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.
Megalapozottnak tűnik a kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a második negyedévben a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta a pénzügyminiszter.
Azt szeretnék, ha a kormányzat csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában.
A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI, és magasabb inflációval is számolnak.
Az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére – jelezte előre a Pénzügykutató Zrt..
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a magyar hazai össztermék (GDP) felfelé módosított tavalyi negyedik negyedévi növekedése azt valószínűsíti, hogy az idei év egészében az eddig vártnál gyorsabban, jóval 5 százalék feletti ütemben növekedhet a magyar gazdaság.
A magyar pénzügyi vezetők kevésbé pesszimisták régiós társaiknál a saját országuk gazdasági növekedésének megítélésében – közölte a Deloitte könyvvizsgáló és adótanácsadó legújabb felmérésének adatai alapján.
A járvány vártnál nagyobb második hulláma és az újabb korlátozó intézkedések miatt a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi visszaesésének mértékét 5,3 százalékra rontották a Takarékbank elemzői a korábbi 4,7 százalékos várakozásukról, míg a járvány elhúzódása miatt az idén 6,8 százalékos növekedéssel számolnak az alapforgatókönyv szerint a korábbi 7,2 százalék helyett – ismertette Suppan Gergely, a bank vezető elemzője online sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
