Érdemes tudni, hogy a nemzetközi szakirodalom a magyar szabályozásban kapcsolódó vállalkozásnak nevezett kapcsolódást is kapcsolt vállalkozásnak nevezi, mely azonban nem azonos a magyar társasági adóról szóló törvényben részletezett kapcsolt vállalkozás fogalmával. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
A kis-és középvállalkozások méret szerinti besorolása több szempontból is fontos, így pl. feltételként szerepel bizonyos hazai pályázatok, meghatározott EU-s pályázatok esetében. Ez határozza meg a társasági adó szempontjából az adóalap-kedvezményeket, valamint az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét is. Az innovációs járulék tekintetében a Kkv.tv. szabályait szintén figyelembe kell venni, fontos vizsgálandó rendelkezés a transzferár nyilvántartási kötelezettség szempontjából is. A KKV-k legfontosabb kritériumai a méret, alkalmazottak létszáma, forgalom, illetve mérlegfőösszeg nagysága, a tulajdonviszonyok, partnerség, valamint a kapcsolódási tényezők. Egy vállalkozás méret szempont lehet kicsi, azonban, ha jelentős kiegészítő forrásokhoz jut(hat), azaz egy nagyobb vállalkozás tulajdonában áll, ahhoz kapcsolódik vagy annak partnervállalkozása, lehetséges, hogy nem minősül KKV-nak. Az összetettebb vállalkozási struktúrákat illetően ezért mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban KKV-nak minősülnek-e. Ugyanis a rossz minősítés számos jogi-és adójogi konzekvenciát vonhat maga körül. Jelen cikkben a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy témát érintő Kúriai döntést mutatunk be.
