A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is, így a Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.
A munkahelyváltás legfőbb ösztönzőjének a dolgozók 86 százaléka ugyan még mindig a magasabb munkabért jelölte meg, a válaszadók 46 százaléka a legfontosabb motivációk között a rugalmasabb munkavégzést és munkaidőt, 32 százalékuk pedig a home office lehetőségét említette – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.
Túlélik a veszélyhelyzetre megalkotott távmunkaszabályok a pandémiát. A távmunka szabályait a veszélyhelyzet után megváltoztató törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a jogszabályváltozás megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló különös rendeleti szabályok kivezetéséhez szükséges rendelkezéseket. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a távmunka magyar törvényi fogalma eltávolodik a nemzetközi jogban leginkább teleworkingként nevezett munkavégzési formától.
A legalább egy napot otthonról dolgozó magyarok 42 százaléka tervez valamilyen lakásfelújítást, hogy alkalmasabbá tegye környezetét a távmunkára, 48 százalékuk pedig már végzett is valamilyen fejlesztést ezzel a céllal.
Szakmai videósorozatunk új részében dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője ismerteti a távmunkavégzés költségtérítésének 2022-től véglegessé vált adózási szabályait.
A home office-hoz való hozzáállást, az adókedvezmények hatásait, a munkaerőpiaci trendeket és az állásbörzékhez való hozzáállást is vizsgálták a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.„A javarészt budapesti vállalatok által adott válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többségénél továbbra is van lehetőség otthoni munkavégzésre (93,9%): 33,3%-nál teljes munkaidőben, 60,6%-nál csak részlegesen, míg mindössze 6,1 százalékuk egyáltalán nem támogatja ezt a munkavégzési formát. Az utóbbi körhöz tartozó cégek ugyanakkor jellemzően olyan gyártóipari, turisztikai vállalatok, ahol a munka jellegéből fakadóan kötelező a személyes jelenlét”-mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft ügyvezető igazgatója.Érdekesség, hogy a válaszadók szerint inkább valószínű, hogy hosszú távon is megmarad a kialakult home office lehetősége a vállalatok életében.A legtöbb cég inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az állásra jelentkezők lakhelye mindegy. A válaszok szerint speciálisan, a home office-ban végezhető munkakörök nem jelentek meg a pandémia kirobbanása óta. Az is kiderült, hogy a keletkező plusz otthoni költségek is kevésbé támogatottak és a fizetésben sem várható eltérés az otthonról és irodából dolgozók…
A dolgozók egészségének védelme és a járvány megfékezése mellett a munkáltatóknak anyagilag is kedvező a távmunka rendszere, hiszen így részint megspórolják a nagy iroda bérlésével kapcsolatos, rezsi- és egyéb ad hoc kiadásokat. A költségek csökkenése mellett azonban rendszerből adódó újabb ráfordítások merülhetnek fel, hiszen a munkáltató kötelezettsége, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeket megtérítse.
Az év elején több olyan jogszabályváltozás lépett hatályba, ami a mindennapi életünket és az általános ügyintézéseket is érinti – derül ki az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.
Magyarország le van maradva a részmunkaidős és távmunka tekintetében az EU-hoz képest, és komoly fejlődésre van szükség, hogy a 4,8 százalékos magyar arány megközelítse az uniós 18 százalékos átlagot – derül ki a K&H jövőkutatásából, amely szerint a növekedés borítékolható.
Milyen kockázati tényezők merülnek fel az új szabályozással? Mi a home office törvényi fogalma és mi lett a “rezsiátalánnyal”? Mikortól és milyen esetekben kell alkalmazni az új szabályokat? Cikkünkben a home office törvény kihirdetett szabályait elemezzük.
Miként kompenzálják a munkáltatókat a minimálbér-emeléséért? Tényleg ellensúlyozzák az adócsökkentések a minimálbér-emelést? Mit kell tudni az adóvisszatérítésről az adózóknak és a munkáltatóknak? Hogyan változik a távmunka szabályozása és adózása? Miért vonzó az átalányadózás az egyéni vállalkozóknak? Többek között erről beszélgetünk a Niveus Consulting Group munkatársaival, dr. Fischrer Ádám jogi üzletág-vezetővel és Bagdi Lajos adótanácsadási üzletág-vezetővel.
Szükség volt a távmunka törvényi szabályozására, mert velünk fog maradni ez a foglalkoztatási forma, amelyben jelenleg is 400-500 ezer ember dolgozik az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor.
Az Országgyűlés által hozott rugalmas szabályozás egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek hozzájárultak a munkahelyek védelméhez és új munkahelyek teremtéséhez a járvány ellenére is – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
2022. június 1-jéig hosszabbította meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet, amellyel a hiteltörlesztési moratóriumot, a lejárt okmányok érvényességét is kiterjesztette, valamint számos munkajogi és adójogi kérdésről is döntést hozott.
A 2021. november 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel. Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze a tervezet lényegét.
Írásunkban a még kihirdetésre váró adócsomagban, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatban olvasható adójogszabályokat érintő rendelkezések alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb jövő évi változásokat. Emlékeztetőül az év közben kihirdetett, ám a jövő évben hatályba lépő rendelkezéseket is összefoglaltuk.
Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Habár a távmunkavégzés intézménye már korábban is létezett, a koronavírus okozta járványügyi intézkedések bevezetése óta egyre több munkáltató él a jogintézmény lehetőségével, és rendel el munkavállalói számára otthoni munkavégzést. Ennek új jogi kereteket ad egy veszélyhelyzeti kormányrendelet és annak idén nyári módosítása.
Az Adó szaklap írása áttekinti, miként módosultak júliustól a távmunkának a veszélyhelyzetre figyelemmel tavaly novemberben hatályba lépett szabályai.
A járványügyi helyzetben jelentős szerep jut az otthoni munkavégzésnek, amelynek megfelelő jogi szabályozása sajnos a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseivel együtt sincsen. Az alábbi cikkeben azt mutatjuk be, hogy a cím utalásának megfelelően valóban két munkavégzési formáról van-e szó, s ha igen, akkor miben különböznek egymástól, illetve mik a buktatóik.
