A több mint egy éve világszerte százmilliók mindennapjait jelentő otthoni munkavégzésnek egyszerre érzik az előnyeit és hátrányait is a hazai dolgozók – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatásából.
A koronavírus-járvány hatására a távmunka elkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált, azonban a járvány után a hazai vállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből.
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.
A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.
A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról.
Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek?
A munkáltatónak meg kell győződnie, hogy a dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel, amiről akár személyesen is megbizonyosodhat - hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Az otthoni munka feltételeit szabályozó törvény megtárgyalását sürgeti a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mivel a hétfőn bejelentett újabb munkavégzési korlátozások miatt munkavállalók tízezrei fognak ismét otthonról dolgozni, de még mindig nincs egyértelmű szabályozás, amelyhez a munkáltatók és a munkavállalók igazodhatnának.
Szeptemberben a távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei cégnél dolgozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint.
Az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.
Az otthoni munkáért rezsiátalány járna, idén havonta 16 100 forint, adómentesen.
A K&H júniusi felmérése alapján a hazai kis- és középvállalkozások közel fele optimista saját helyzetét tekintve.
Ősszel kerülhet a kormány elé a foglalkoztatási javaslatcsomag, amellyel a járvány második hullámával megküzdést szolgálná.
A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el.
A kormány tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése.
A koronavírus-járvány miatt azok a vállalkozások is igyekeznek távmunkában foglalkoztatni a munkavállalóikat, amelyek ezt korábban elképzelhetetlennek tartották. Számukra a home office jogi kereteinek kidolgozása is kihívást jelent. Az alábbiakban a kérdés számviteli, adózási kérdéseit vesszük górcső alá.
A veszélyhelyzet miatt gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.
Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak – hívja fel a figyelmet a K&H.
A cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában, az élet fokozatos újraindítása mellett, mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést.