Home Office – a vírus előtt és alatt Koronavírus
Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek?
Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek?
A munkáltatónak meg kell győződnie, hogy a dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel, amiről akár személyesen is megbizonyosodhat - hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Az otthoni munka feltételeit szabályozó törvény megtárgyalását sürgeti a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mivel a hétfőn bejelentett újabb munkavégzési korlátozások miatt munkavállalók tízezrei fognak ismét otthonról dolgozni, de még mindig nincs egyértelmű szabályozás, amelyhez a munkáltatók és a munkavállalók igazodhatnának.
Szeptemberben a távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei cégnél dolgozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint.
Az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.
Az otthoni munkáért rezsiátalány járna, idén havonta 16 100 forint, adómentesen.
A K&H júniusi felmérése alapján a hazai kis- és középvállalkozások közel fele optimista saját helyzetét tekintve.
Ősszel kerülhet a kormány elé a foglalkoztatási javaslatcsomag, amellyel a járvány második hullámával megküzdést szolgálná.
A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el.
A kormány tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése.
A koronavírus-járvány miatt azok a vállalkozások is igyekeznek távmunkában foglalkoztatni a munkavállalóikat, amelyek ezt korábban elképzelhetetlennek tartották. Számukra a home office jogi kereteinek kidolgozása is kihívást jelent. Az alábbiakban a kérdés számviteli, adózási kérdéseit vesszük górcső alá.
A veszélyhelyzet miatt gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.
Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak – hívja fel a figyelmet a K&H.
A cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában, az élet fokozatos újraindítása mellett, mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést.
Bedönti-e a futó foglalkoztatási pályázatokat a vírus? Ki tájékoztasson és ki mérjen lázat a munkahelyeken? Mi az otthoni munka új szabályozásának lényege? Mekkora bér jár annak, aki otthon marad a gyerekével? Fontos kérdések, fontos válaszok.
Világszerte egyre gyakoribbak és sokrétűbbek a kibertámadások, amelyek felismerésével és kivédésével alig birkóznak meg a cégek – derül ki az EY 1300 kiberbiztonsági vezető részvételével végzett globális felméréséből. A jelenlegi helyzetben az otthoni munkavégzés bevezetése megnövekedett biztonsági kockázatot jelent a vállalatok számára, ha ez nem jár együtt a megfelelő protokollok és védelmi rendszerek kialakításával.
A csütörtöki közlönyben megjelent rendelet alapján a friss intézkedéscsomag felülírt több munkajogi szabályt is. A távmunka, otthoni munkavégzés munkaszerződéstől függetlenül elrendelhető, ahogy az Mt.-től való eltérés lehetőségei is kibővülnek.
Jó néhány kiemelten fontos munkajogi jogintézmény központi kategóriája a munkavállalói kötelezettségszegés.
A munkavállalók 80 százaléka, a cégvezetők 65 százaléka támogatja az otthoni munkavégzést a Profession.hu felmérése szerint, amelyben több mint ezer munkavállalót és több mint 100 vállalatot kérdeztek meg.
A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!