Hatályba lépett (?) a home office törvénycsomag


Szokatlan helyzet állt elő: bár a távmunkavégzés új szabályai látszólag június 1-jén hatályba léptek, bizonytalan, hogy ez valóban megtörtént-e. Elemzés az új munkajogi szabályokról és feltételekről.

A 181/2022. (V. 24.) Kormányrendelet 2022. június 1. napjával megszüntette Magyarországon a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány miatt korábban kihirdetett veszélyhelyzetet. A jogszabály ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezett több kormányrendeletet, amelynek következtében a távmunka veszélyhelyzet alatti, átmeneti szabályai június 1-től már nem alkalmazhatók.

Ezzel szokatlan „ex lex” állapot állt fel. A jogalkotó ugyanis a távmunka új szabályait törvényi erőre emelő 2021. évi CXXX. törvényben – amelyet részletesen ez a cikk mutatott be – a változások hatályba lépését két feltételhez kötötte. Az egyik feltétel a veszélyhelyzet megszűnése volt, a másik pedig az, hogy ennek időpontját a miniszterelnök a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával is megállapítsa. Előbbi bekövetkezett, utóbbi azonban a cikk megírásának időpontjában (2022. 06. 03.) még várat magára. A jelen állapot szerint tehát a korábbi átmeneti (kormányrendeleti) szabályok már nem, a kihirdetett, de hatályba nem lépett végleges (törvényi) szabályok pedig még nem alkalmazhatók. A jogalkotási anomália minél előbbi orvoslásában bízva nézzük, mik lesznek ezek az új szabályok!

Rugalmas home office szabályok

A munka törvénykönyve („Mt.”) új szabályai szerint a klasszikusan „home office”-ként emlegetett hibrid munkavégzési forma, vagyis részben a munkáltató székhelyén, részben attól távol történő munkavégzés rendszeresen távmunka keretében folytatható. A távmunka új, rugalmas szabályainak alkalmazhatóságához arra van szükség, hogy a felek kifejezetten távmunkaszerződést kössenek egymással, vagy a korábban kötött munkaszerződést ennek megfelelően módosítsák.

Az Mt. távmunkára vonatkozó rendelkezései alapvetően eltérést megengedő (diszpozitív) szabályok. Így például a törvény – támpontot adva – kimondja ugyan, hogy távmunkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozhat, ez a rendelkezés viszont csak akkor alkalmazható, ha a felek ettől eltérően nem állapodtak meg. Az eltérő megállapodás lehetősége miatt egy megfelelő belső szabályzattal kialakítható az a céges home office kultúra, amely kellően rugalmasan igazodik mind a munkáltató, mind a munkavállaló igényeihez. Ennek során érdemes gondolni többek között a munkaeszközökre, a munkaidő beosztására, az adatbiztonságra, az esetleges üzemzavarokra és – a nyár közeledtével különösen népszerűvé váló, de csapdákat is rejtő – külföldi munkavégzés, a „workation” kérdésére.

Egyszerűsödő munkavédelmi követelmények

A munkavédelemről szóló törvény („Mvtv.”) alapvetése, miszerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, nem változott. A távmunkavégzés esetén alkalmazandó új szabályok azonban erős elmozdulást mutatnak a praktikum irányába, ezáltal jelentős könnyebbséget jelentenek majd elsősorban munkáltatói oldalon. A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – már csak arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti. A munkavégzési hely szabad megválasztásának lehetősége véleményem szerint felvet egy sor további kérdést és rizikót, amelyeket a fent idézett cikk tartalmaz, és amelyekre emiatt itt külön nem térek ki.

A távmunkavégzés megvalósulhat a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel, a munkavállaló saját eszközeivel, vagy hibrid módon. Fontos, hogy ezen a téren nincs enyhülés: a munkavállaló saját munkaeszközeinek biztonságos mivoltáról a munkáltatónak kockázatértékelés elvégzése útján kell meggyőződnie. Ezen állapot fenntartásáról viszont ezután már a munkavállalónak kell gondoskodnia.

Szintén fontos kiemelni, hogy a részben enyhébb munkavédelmi követelmények nem zárják ki munkahelyi baleset bekövetkezését home office közben, és ugyancsak nem eredményezik a munkáltató felelősség alóli mentesülését munkabaleset megállapítása esetén.

Rezsiátalány – lehetőség, de nem kötelezettség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. („Szja. tv.”) új szabályai értelmében a munkáltató a távmunkaszerződés alapján home office-ban dolgozó munkavállalójának havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeget (2022-ben havi 20.000 Ft-ot) fizethet ki költségtérítésként, SZJA-mentesen.

Fontos leszögezni, hogy nem munkáltatói kötelezettségről, hanem csak egy lehetőségről van szó. Erre a juttatásra a munkavállalónak jogosultsága nincs, viszont igényt tarthat a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeinek megtérítésére az Mt. általános szabályai szerint, a költségek igazolásának terhe mellett. Nem tiltott az ennél magasabb összegű kifizetés sem – igaz, az összeg 20.000 Ft feletti része már adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Frissítés (2022. 06. 08.): a 30/2022. (VI. 7.) ME határozat megállapította, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének és a törvénycsomag hatályba lépésének napja 2022. 06. 01.

A szerző dr. Szabó M. András, a bnt ügyvédi iroda alkalmazott ügyvédje.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.