Távmunka és költségtérítése szabályai 2024-ben


A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók részére a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült költségeket megtérítsék. Ez az állítás a távmunkában dolgozók esetében is igaz, a hatályos jogszabályi környezet pedig adómentes juttatási lehetőséget is biztosít az ilyen munkavállalók számára.

Releváns jogszabályok:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

A távmunka egy atipikus munkavégzési forma, amelynek a hagyományostól eltérő volta elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a munkavállaló a munkaidejében nem a munkáltató telephelyén, hanem máshol (pl. otthonában, kávézóban, közösségi térben) dolgozik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározása szerint a távmunkavégzésnek két típusát különíthetjük el; az egyik az ún. hibrid forma, amikor a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen való munkavégzésre csak a munkaidő egy részében kerül sor, a másik forma pedig az, amikor a munkaidő teljes tartama alatt eltérő helyen dolgozik a munkavállaló [Mt. 196. § (1) bekezdés]. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a távmunkavégzéssel összefüggésben felmerült költségek kit terhelnek, illetve, hogy van-e különbség a két típus között a költségviselés és költségtérítés tekintetében.

Az Mt. úgy fogalmaz, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni [Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont]. Ez az általános szabály irányadó a távmunkavégzés esetében is, vagyis a „tipikus” munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóhoz hasonlóan a távmunkás dolgozó költségtérítésre irányuló jogát is megteremti az Mt. előbb hivatkozott rendelkezése. A költségek elszámolásának szabályait és feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rögzíti.

A távmunkás dolgozó részére adható költségtérítések körét annak adózása szerint két körbe sorolhatjuk; az egyik az adómentes a másik pedig az adóköteles, vagyis jövedelemként adózó juttatás.

Az adómentes juttatások körében beszélhetünk tételes költségelszámolásról és átalány költségtérítésről. Tételes költségelszámolás esetén a költségtérítés alapját képezheti az internethasználat díja, egyes számítástechnikai eszközök és adott esetben a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlan bérleti díja és rezsi költségei is [Szja tv. 3. sz. melléklet I/24. a)-d) pont]. Átalány költségtérítésként a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 10%-ának megfelelő összeg határozható meg, azonban csak akkor, ha a tételes költségelszámolásra nem kerül sor (Szja tv. 3. sz. melléklet II/11. pont). Az átalány költségtérítés előnye, hogy ilyenkor nem kell tételesen elszámolni azzal, milyen költségei eredtek az otthoni munkavégzésből a munkavállalónak (pl. magasabb rezsidíj).

Az átalány költségtérítés kapcsán az Szja tv. azt is kimondja, hogy ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része jár csak a dolgozónak. Itt van tehát jelentősége annak, hogy a munkavállaló ún. hibrid rendszerben (vagyis csak a hónap egyes napjain) vagy a munkaidő teljes tartama alatt a munkahelyétől eltérő helyen dolgozik, ugyanis az előbbi esetben a maximális, adómentesen juttatható összegnél az arányosítás miatt kevesebbre lesz jogosult a dolgozó.

Amennyiben a távmunkával összefüggésben vagy arra tekintettel a munkavállaló további juttatást kap (az adómentes lehetőségeken felül), az már adóköteles bevételnek minősül, amelyre a jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A munkáltatók 37 százaléka tervez létszámbővítést a harmadik negyedévben a Manpower feljegyzése szerint

A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.

2024. június 7.

A foglalkoztatási formától függ a diákmunka nettó keresete

Bár a diákok döntő többsége nem fizet szja-t, a nyári munka nettó jövedelmét nagyban befolyásolja, hogy iskolaszövetkezeten keresztül, munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, vagy egyszerűsített foglalkoztatással dolgozik a diák. A Moore Hungary elemzése.