Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 106. § (1) (2) bekezdése szerint kirendelés esetén a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket viselheti az a munkáltató, amelyhez a munkavállalót kirendelték.
A 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/C. § szerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor.
Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ilyen esetben az a munkáltató, akihez a munkavállalót kirendelték, a megállapodás alapján általa viselt járulékokat megfizeti a kirendelő munkáltatónak, majd ez utóbbi ezt az összeget megfizeti a TB-nek?

2. Az Mt. 106. § (3) bekezdése szerint a kirendelés során – eltérő megállapodás hiányában – a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek (kivéve a munkaviszony megszüntetésének jogát) azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Munkaviszonyból származó, a munkáltatót terhelő kötelezettség a munkabér megfizetése is. Az Szja tv., illetve az Art. nem tartalmaz (legalábbis én nem találtam) az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/C. §-ban foglalthoz hasonló rendelkezést.

A munkabért a munkavállalónak közvetlenül az a munkáltató fizeti-e, akihez a munkavállalót kirendelték, vagy a helyes eljárás, hogy a fizetendő munkabért a ténylegesen foglalkoztató munkáltató megfizeti a kirendelő munkáltatónak és az fizeti meg a munkavállalónak, illetve abban az esetben, ha az a munkáltató viseli a munkabér költségét, akihez a munkavállalót kirendelték, szabadon megállapodhat-e a két munkáltató abban, hogy a munkabért közvetlenül melyikük fizeti meg a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a kifizetőt az adójogszabályok szerint terhelő kötelezettségek a kirendelő munkáltatót vagy azt a munkáltatót terhelik, akihez a munkavállalót kirendelték (a kérdés külön-külön vonatkozik arra az esetre ha a munkabért a munkavállalónak a kirendelő munkáltató fizeti meg illetve ha közvetlenül az a munkáltató fizeti meg a munkavállalónak, amelyhez kirendelték)?

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése a) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként – az általa teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén kap.

Amennyiben a munkavállaló kirendelés alapján azon munkáltató által üzemeltetett gépjárművet vezeti, amelyhez kirendelték, és a munkavállaló munkabérét ez a munkáltató viseli, jár-e az Szja tv. 25. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott adókedvezmény? Befolyásolja-e a kérdés megválaszolását, hogy a munkabért az a munkáltató, akihez a munkavállalót kirendelték közvetlenül fizeti meg a munkavállalónak, vagy a kirendelő munkáltatón keresztül?