Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az Szja tv. 70. § (1) bek. szerint: „Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) – akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül – személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják).” Tehát a törvény január 1-jétől már a használat tényét is adóztatandó tényállásnak tekinti.
Továbbolvasva a törvényt nagyon megörül az adózó, hogy a 70. § (12) bek. azt írja:
„Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján, amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve, hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján e törvény rendelkezései szerint megállapított, vagy
b) a számlák alapján meghatározott
üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg; az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is,ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.”

Az egyik tanácsadó cég azt mondta, hogy ez akkor igaz, ha csak és kizárólag üzleti úton van a személygépkocsi, és nincs egyáltalán magánhasználat. Példa: egy cégnek a telephelyről indul és ide érkezik vissza egy hónapon át a gépjárműve. Egyszer, mondjuk 23-án magáncélra elviszi térítés ellenében a munkavállaló. Ez magáncélú használat a cégautóval, de mivel a törvény szerinti mértéket téríti a magánszemély, nem kell a kifizetőnek adót fizetnie. DE AKKOR MIT JELENT A (12) BEK. KÖZÉPSŐ RÉSZÉBEN AZ A MEGFOGALMAZÁS, HOGY EGYÉBKÉNT A CÉGAUTÓADÓ-FIZETÉSRE KÖTELEZETT KIFIZETŐNEK fizet térítést?
Itt valami nagyon ellentmond egymásnak, hiszen ha egyébként cégautóadó fizetésre kötelezett a kifizető, akkor most mégis mentesül? Tudnának egyetlen olyan példát mondani, amikor a (12) bek. alapján a kifizetőnek nem kell fizetnie adót?